Emlékszem, hogy annak idején mennyire imádtam a Váratlan utazás, a Christy (őt különösen) és az Anne Shirley sorozatokat nézni a tévében. Teljesen odáig voltam értük meg vissza....
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: keresztény. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: keresztény. Összes bejegyzés megjelenítése
2015. jan. 8.
2014. febr. 14.
Kim Carpenter · Krickitt Carpenter · Dana Wilkerson: Fogadom
A könyv Kim és a felesége Krickitt Carpenter igaz történetét feldolgozó, nagyon megható és
szívfacsaró, vallási alapokra fektetettet romantikus története, melyben az
Istenben való hit, a kitartás és a remény jelentős szerepet játszik,
vagyis kategóriáját tekintve egy keresztény könyvről van szó.
Ezt a bejegyzést átköltöztettem a másik blogomra. Ha kedven van gyere és nézz körül ott is. :)
2011. okt. 2.
Gary Chapman - Catherine Palmer: Parázsló ősz
A Parázsló ősz immár a harmadik része a Gary Chapman és Catherine Palmer szerzőpáros A házasság négy évszaka című regénysorozatának.
Őszintén bevallom, hogy nagyon megszerettem a sorozatot, annak ellenére, hogy a könyv nyelvezete nem túl bonyolult, mellyel talán az írónak pont az volt a szándéka, hogy a történet mondandóját, a lehető legegyszerűbb és legérthetőbb formában közvetítse az olvasók felé.
A történet egy idős házaspárról szól Charlieról , - és akik már olvasták az eddig megjelent részek valamelyikét, azok biztosan tudják, hogy kiről van szó. Igen, arról az idős bácsiról, aki a kis golfkocsijával minden este megtette a már kötelezővé vált ellenőrző körútjait Öbölmélyén - és Estehről, aki a város tyúkanyója és a délutáni nőegyleti gyűlések vezetője. A könyv olyan témákat érint, mint a házasság, a szerelem, a hűség, az autizmus, a betegség, a halál és nem utolsó sorban a keresztény hit.
Ahogy elkezdtem a könyv olvasását újra átjárt ugyan az a kellemes érzés, amit már az előző részeknél is éreztem, amikor képzeletben ismét abba a szeretetteljes közösségben érezhettem magam, amit az író teremtett meg Idill városában. A sorozaton keresztül megismerhetjük a városka lakóinak hétköznapi problémáit, akik különböző temperamentumúak, és akik között akadnak hívők és nem hívők, házasok és magányosok..., de minden ismérvük közül talán a legfontosabb közös tulajdonságuk, hogy törődnek egymással. És itt most nemcsak arra gondolok, hogy ha véletlenül megbetegszik valaki, akkor a szomszédok meleg étellel kedveskednek a betegnek, vagy hogy segítenek egymásnak a ház körüli munkák elvégzésben vagy akár a barátjuk üzletének a csinosításában, nem. Én arra gondoltam, hogy egymás lelkével is törődnek!
Nagyon szimpatikus volt, amikor Charlie felajánlotta segítségét Bradnek az építkezésben. Annak ellenére, hogy mindketten különböző generációból valóak, gyorsan sikerült megtalálniuk a közös hangot egymással. Tulajdonképpen Charlie lett Brad mentora. Rengeteg hasznos tanáccsal látta el a fiatal zöldfülű férjet. Tehette is, mivel ő már öreg „veteránnak”számít a házasság intézményében, hiszen közel ötven éve él feleségével. Én úgy gondolom, hogy sokan gondolkodnak a mai világban úgy, mint Brad a házassággal kapcsolatban miszerint „ha nem megy, akkor nem kell erőltetni, tovább kell lépni.” Ezzel azért vitába mernék szállni.
…ami a külvilágban zajlik, közel sem bír akkora jelentőséggel, mint ami a házasságodban történik. Rajtad áll, hogy működik vagy véget ér…
A könyv befejezését nem éreztem igazságosnak az írótól, rengeteget bőgtem miatta, de így utólag már belátom, hogy ez egy természetes dolog és ez is az élet egyik velejárója.
Úgy gondolom, hogy, akiknek tetszett Gary Chapmannek a szeretet nyelvéről szóló könyve, azoknak ez a sorozat is elnyeri majd a tetszését és értékelni is fogják.
A negyedik és egyben az utolsó rész, a Télre tavasz című kötet megjelenését 2012. februárjában tervezi a kiadó.
A negyedik és egyben az utolsó rész, a Télre tavasz című kötet megjelenését 2012. februárjában tervezi a kiadó.
Értékelés: 4/5
A sorozat eddig megjelent részei:
Kiadó: Harmat Kiadó
Eredeti cím: Falling for You Again
Fordította: J. Füstös Erika
Oldalszám: 280
2011. júl. 2.
Adrian Plass: Egy kegyes kétbalkezes naplója
Nagy kedvenceim közé tartoznak azok a könyvek, amelyek napló formájában íródtak. Ennek a kívánalmamnak tesz tökéletesen eleget Adrain Plass naplója is, ami egy nagyon humoros, keresztény hangnemben íródott történet, negatívumként csupán annyit tudnék ellene felhozni, hogy igen rövid.
A könyv Adriannek és az ő kis családjának a mindennapjairól szól, melyben jelentős szerepet kapnak az ismerőseik, a barátaik és a szomszédiak is. Másokhoz hasonlóan, Adriannak is számos olyan kérdése van a helyes keresztény élettel kapcsolatban, amelyek megválaszolásra várnak. Az egyik ilyen igazán fontos kérdés számára, hogy mit jelent kereszténynek lenni és, hogy a hit valóban hegyeket képes-e megmozgatni? Hitbéli jártasságának próbatételeként meg is próbálkozik egy gemkapocs elmozdításával, de természetesen nem sikerül neki arrébb imádkoznia.
"Éjszaka újra próbálkoztam a gemkapoccsal. Hittel parancsoltam neki, de meg sem moccant.
- Istenem – mondtam -, bármit hajlandó vagyok feladni érted, ha csak egy fél centit is arrébb menne.
Semmi. Komolyan aggódni kezdtem. Ha egy mustármagnyi hit is elég ahhoz, hogy hegyeket mozdítsunk meg, mi lesz velem, aki még egy gemkapcsot sem tud arrébb imádkozni?!"
A keresztény élet viharos tengerén a biztos pontot Adrian számára a családja jelenti. Anne a felesége, aki egyben bölcs tanácsadója is, és kedvenc szereplőm Gerald a fia, aki nagyon jó anagramma kreátor.
Az író rendkívül humorosan és eredetien, kissé szarkasztikus formában ír a keresztény életről. Ötleteit a mindennapokból meríti, melyben fontos szerepet kap a hit, a család, a templomba járás, a szeretet, a fájdalom, a félelem, a képmutatás… melyek mindegyikéről, Adrian kalandjain keresztül olvashatunk. Nagyon tetszett a könyv stílusa és a szellemessége, valamint azok a bölcsességek, amik a sorok közt rejtőztek és nem utolsósorban a könyv kapcsán megbizonyosodhatunk arról is, hogy a humor és a nevetés milyen jól összefér a kereszténységgel - és ez szerintem irtó jó dolog.
Adrian Plass napjaink egyike legjelentősebb és legsikeresebb brit keresztény szerzője, aki több mint harminc könyvet írt már.
Értékelés: 5/5
Kiadó: Harmat Kiadó
Eredeti cím: The Sacred Diary of Adrian Plass, Aged 37 ¾
Fordította: Csák Szilárd és Orbán Eszter
Oldalszám: 167
2011. máj. 6.
Gray Chapman – Catherine Palmer: Nyári szellő
„Az a házasság, amelyben „boldogan élnek, míg meg nem halnak”, csak a mesékben létezik. A házasság kemény munka. ”
Nemrég jelent meg Catherine Palme és Gary Chapman szerzőpárostól a Nyári szellő című könyv, amely A házasság négy évszaka regénysorozat második része. Az első részről már írtam korábban, amely Tavaszi történet címen jelent meg.
A történet középpontjában egy házaspár, Kim és Derek állnak. Kimnek az első házasságából két gyermeke született, akik ikrek és már 11 évesek. Sajnos az ikrek egyike súlyos cukorbeteg, ami megnehezíti mindenki életét a családban. Kim második házassága Derekkel nem problémamentes, de mégis szépen élnek egymás mellett, mígnem hozzájuk nem költözik Derek édesanyja, Miranda. Na, kedves olvasó! Gondoljunk csak bele! Egy kevert család, egy cukorbeteg kisfiú és a kedves mama, mindez egy fedél alatt. Biztos mindenki egyetért azzal, hogy ez a helyzet konfliktusok millióinak melegágya lehet. Felsorolok párat. Miranda mindig kritizálja a menye főztjét, gyereknevelési módszereit, a lakás berendezését és nem utolsó sorban, ami a legfájóbb, gyakran mutat rá arra, hogy a gyerekek nem az ő „igazi” unokái. Na engem már a felsoroltak felével ki tudna kergetni az anyósom a világból. De ezekkel még közel sincs vége a bonyodalmaknak. Dereknek a már több éve féltve őrzött kis titka is kiderül, amivel nem kis meglepetést okozott feleségének.
Számomra a legérdekesebb és a legmeglepőbb dolog a tizenegy éves kislány félelmei voltak, amiket jobban belegondolva teljesen jogosnak éreztem. Ő a család szétesésétől és a testvére elvesztésétől félt a legjobban. A testvére iránti szeretete szinte már fojtogató volt, és kétségbeesetten kereste családja körében a biztonságot. Kedvenc részem, amikor a szomszédban élő nyugdíjas postás megtanítja Dereket a „horgászatra” , amely virágnyelven annyit jelentett, hogy elárulta saját módszerét arra, hogy a felesége és a közte kialakuló konfliktusokat miként is oldja meg. És láss csodát, Derek is sikerrel járt a módszer használatával mind a lányánál és a feleségénél is egyszerre.
No de rajtuk kívül sok más szereplőről is olvashatunk még a könyvben. Például az előző részben megismert kedves fodrásznőről, akinek nagyon jó úton halad románca a szomszédos Csalitanya tulajdonosával. Olvashatunk kedvencemről, a nőegyleti teadélutánokról és Idill város egy újabb lakójáról is.
A könyv bemutatja nekünk a szeretet nyelveit és annak használatát és arra ösztönöz bennünket, hogy hallgassuk meg és figyeljünk oda a másikra, mert ezzel elejét vehetjük a félreértéseknek és könnyebben szót érthetünk nemcsak a szeretteinkkel de a közvetlen környezetünkkel is. Biztos vagyok benne, hogy mindenki talál a történetben olyan hasznos tanácsot, amely segítségére lehet egy stabil és szeretetteljes családi légkör megteremtésében vagy a már meglévő jobbá tételében.
Bevallom, csodálkozom magamon, hogy mennyire megfogott ez a könyv, hiszen nem szoktam keresztény vagy akár bármiféle önsegítő témájú könyvet olvasni, de ez úgy érzem, hogy mégis kivétel lesz ez alól :) Bizton állíthatom, hogy megszerettem a sorozatot.
A sorozat ezen része egy nagyon szép és nagyon humoros történet, amit nyugodt szívvel ajánlok mindenkinek, és várom a következő részt!
Értékelés: 5/4.5
Kiadó: Harmat Kiadó
Eredeti cím: Summer Breeze
Fordította: J. Füstöt Erika
oldalszám: 279
2011. ápr. 9.
Gary Chapman – Catherine Palmer: Tavaszi történet
A könyv két szerzőjével kapcsolatban annyit szeretnék mondani, hogy Catherine Palme regényírói munkásságért már számos díjat kapott, melyek mellett elnyerte a keresztény íróknak járó legmagasabb elismerést is. Gary Chapman pedig családterapeuta, aki számos bestseller tanácsadó könyv szerzője. Pl. A házasság négy évszaka, vagy a Maradjunk együtt!
A Tavaszi történet egy regénysorozat első kötete, mely története Idill kisvárosában játszódik, ahol egy szorosan összetartó közösséggel és annak egyes tagjaival ismerkedhetünk meg. A történet középpontjában a negyvenes éveik közepén járó házaspár, Brenda és Steve áll. Kettejüknek sikerült egy olyan nyugodt, kiegyensúlyozott családi otthont teremteni, ahol fel tudták nevelni három gyermeküket és ahol boldog házasságban éltek. Ám amikor a felnőtt gyerekeik kirepültek a családi fészekből egy új életszakasz kezdődött el számukra, amely olyan megpróbáltatások elé állította a házasságukat, amire nem számítottak.
Brenda ugyanis nem tud alkalmazkodni a megváltozott helyzethez. A ház üres, a gyerekek elmentek és ő úgy érzi, hogy most már nincs szükség rá. Anyai feladatai, amiket eddig maximálisan ellátott szinte teljesen megszűntek. A férje a munkájába temetkezik, abban teljesedik ki és jelentős sikereket is ér el benne. Steve nagyon jól érzi magát a saját világában, amiben Brendának nagyon kevés szerep jut. Egyre jobban eltávolodnak, elhidegülnek egymástól, amiért mindketten a másikat hibáztatják. A bajt tetézi, hogy feltűnik egy ezermester férfi, aki Brendát kísértésbe viszi. Mindkettejüknek meg kell küzdeni újra egymásért és a házasságuk fennmaradásáért, ám ez nem is olyan egyszerű, mint ahogy azt gondolnánk.
Nagyon tetszett, hogy a szerző a házas élet egyes szakaszait az évszakokhoz és azok változásához hasonlította. Én is házasságban élek és ha nehézségeink adódnak a férjemmel, akkor mindig arra gondolok, hogy most biztos egy hullámvölgy legalján lehetünk, ami innen már csak jobb lehet - persze ez nem mindig van így - de, hogy évszakokhoz hasonlítsam a házasságunkat az nekem ez idáig eszembe sem jutott.
”Előfordul, hogy a tél kellős közepén találjuk magunkat: kedvtelenek, elidegenedettek és elégedetlenek vagyunk. Máskor úgy érezzük, hogy itt a tavasz, teli reménnyel és várakozással. Olykor a nyár melegében lubickolunk, pihenünk, elengedjük magunkat és élvezzük az életet. De beköszönthet az ősz is, ami bizonytalanságot, érdektelenséget és szorongást hoz magával.”
A Tavaszi történet egy szórakoztató, de mindenek előtt tanulságos történet volt számomra, annak ellenére, hogy a szereplők karakterei elég egyszerűek és a történet vége is kiszámítható volt. A könyv eleje kissé lassan indult, de később már egyre érdekesebbé és izgalmasabbá vált. Tetszett, hogy Steve részéről a megbocsátás nem ment olyan könnyen – mint ahogyan ez a való életben sem menne könnyen senkinek - és hogy bár a házasságuk már elindult a télből a tavasz felé, mégis tisztában voltak azzal, hogy sokat kell még dolgozniuk a kapcsolatuk megerősítésén. Tetszett a nőegylet és az, ahogy ezek a nők egymással és a közösségükkel mennyire lelkiismeretesen és önzetlenül törődtek kár, hogy nálunk nincsenek ilyen közösségek.
Sok szó esett a könyvben a barátságról, imádságról és az őszinteségről Istennel és magunkkal szemben, de ez olyan mennyiségben és formában fordult elő, hogy még épp nem éreztem zavarónak vagy akár prédikáló hangneműnek.
Sok szó esett a könyvben a barátságról, imádságról és az őszinteségről Istennel és magunkkal szemben, de ez olyan mennyiségben és formában fordult elő, hogy még épp nem éreztem zavarónak vagy akár prédikáló hangneműnek.
Annak ellenére, hogy én még javában az anyai feladataimnak teszek eleget, mégis együtt tudtam érezni Brendával és pár könnycseppet is elmorzsoltam érte, úgyhogy összességében jó kis könyv volt ez, ami elsősorban a szeretetéről, a megbocsátásról, a házasság alapvető elveiről és nehézségeiről szólt.
Értékelés: 5/4
Kiadó: Harmat Kiadó Köszönöm nekik a könyvek!
Eredeti cím: It Happen Every Spring
Fordította: J. Füstös Erika
Oldalszám: 280
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)















