Emlékszem, hogy amikor anno az első rész végére értem, olyan lelkes és egyben mérges is voltam, hogy nem vehettem rögtön a kezembe a folytatást, ami most itt van, és már el is olvastam, és amivel kapcsolatban valahogy mégsem érzem azt a késztetést - mint az elsőnél -, hogy valami lelkes bejegyzést firkáljak ide róla.
Sajnos már az első fejezet után rá kellett jönnöm, hogy bizony sok mindent elfelejtettem erről a világról. Nem emlékeztem pontosan, hogy milyen hatásúak voltak a különböző színű tabletták, és hogy hogyan épült fel a társadalom; kik voltak a megtűrt státuszúak és kik voltak a száműzöttel, szóval ismét elő kellett vennem az első részt és pár oldalt átolvasni, hogy megint képbe kerüljek. Szerencsére az írónő is gondolt erre és Ky és Cassia nem túl hosszú, de annál lényegesebb visszaemlékezéseivel is sok segítséget nyújtott, aminek kifejezetten örültem.
Az előző rész ott ért végett, hogy Kyt elhurcolták a Külső Tartományokba zajló háborúba, Cassiát pedig a szülei, lázadó magatartása miatt három hónapos munkatáborba küldték, Cassia nem kis örömére.
Cassia mindent megtesz, hogy Kyt megtalálja, így kapva kap az alkalmon, amikor a munkatáborban egy olyan léghajóra van lehetősége felszállni, ami épp egy katonai táborba tart. A lányhoz hasonlóan Ky is mindent megtesz, csak ő épp azért, hogy életben maradhasson, mivel a katonai táborban őt és a hozzá hasonló, a rendszerből kitaszított fiatal fiúkat a Társadalom csak csalinak használja az ellenség számára. A fegyverek, amiket azért kaptak, hogy megvédjék magukat a támadásoktól csak vaktöltényekkel voltak megtöltve. A táborban lévő fiúk esélye a túlélésre a nullával volt egyenlő.
Kynak azonban sikerült megszöknie két társával együtt; Vickkel és Elivel igaz, így pont elkerülték egymást Cassiával, de miután a lány értesült a szökésükről új szövetségesével Indievel és még egy hozzájuk csatlakozó fiúval együtt rögtön Ky keresésére indultak. Ezzel kezdetét veszi a fiatalok kalandos története, amely a veszélyesen vadregényes és gyönyörű kanyonokon át vezet.
Két dolog szúrt rögtön szemet ebben a részben; az egyik a helyszín, ami most nem a Cassia által ismert biztonságos és kiszámítható steril közeg volt, hanem egy teljesen ismeretlen és veszélyes terep. A másik pedig a váltott szemszög, amit személy szerint nagyon szeretek, mivel mindig is izgalmasnak találtam, amikor egy történeten belül mindkét szereplőnek a gondolatait egyszerre ismerhetjük meg, de itt ez, most valahogy mégis zavaró volt a számomra. Az elbeszélők stílusa annyira egyforma volt, hogy gyakran vissza kellett néznem, hogy milyen név áll a fejezet címe alatt, kinek a fejében is vagyok, mert ebbe bizony gyakran belezavarodtam.
Ami viszont igazán tetszett, hogy az írónő olyan új karakterek vezetett be a cselekménybe, akik színt vittek Ky és Cassia szerelmi történetébe. Indie a kiszámíthatatlanságával, akinek a megbízhatóságában máig nem vagyok teljességgel biztos - ennek ellenére vagy pont ezért mégis őt éreztem a legérdekesebb és egyben a legizgalmasabb új szereplőnek -, Vick a bátorságával és az érdekes múltjával míg Eli a fiatalságával és az elesettségével tette érdekesebbé a cselekményt. Ebben a részben lehetőségünk volt Kyt is jobban megismerni, aminek én kifejezetten örültem, hiszen az előző rész inkább Cassiáról szól, mintsem róla......... szívem szerint Xanderről is szívesen vennék egy ehhez hasonló "ismerjük meg Xander titkai" részt. Amit igazán sajnálok, az a rengeteg kérdés, amik még mindig megválaszolatlanok maradtak. Még mindig nem tudom, hogy kik a hivatalnokok és, hogy ki irányítja őket, valamint semmilyen információm nincs arról sem, hogy ki az „Ellenség”.
Ezen ismeretek hiányában szerintem a Crossedet inkább áthidaló résznek, mintsem egy, a Matchednél erősebb történetnek szánta volna az írónő, de bízom benne, hogy ez csak amolyan erőtartalékolás volt a részéről, hogy a befejező könyv nagyobbat szóljon.
Összességében és a zsörtölődéseim ellenére is nagyon élveztem a regényt, szerettem olvasni Ky visszaemlékezéseit a családjáról, Cassia gondolatait a halálról és a szerelemről. Sajnos pár nap alatt sikerült befalnom a történetet és tessék (!)....... már megint ott tartok, hogy türelmetlenül várhatom a következő rész megjelenését.
"Ha szerelmes vagy, alaposabban megnézed azt, akit szeretsz. Szemügyre veszed a kézfejét, megfigyeled, hogy fordítja el a fejét, hogyan jár. Az első szerelem teljesen elvakít. Szerelmedre, mint tündöklő egészre tekintesz. Ő a gyönyörű részekből álló gyönyörű egész. Akkor vagy igazán szerelmes, ha a részletekre is kíváncsi vagy."
 |
| Az írónő |
Kiadó: Ciceró
Eredeti cím: Crossed
Fordította: Balogh Anna
Oldalszám: 336
