2013. szept. 29.

Blogturné ~ Rebecca Donovan: Elakadó lélegzet - Csak lélegezz! #1.

A Maxim kiadó ősszel számos újdonsággal kedveskedik az olvasók számára, melyek közül szinte mindegyiket nagyon csábítónak és ígéretesnek éreztem, de mind közül talán az Elakadó lélegzet volt az, amit mindenképp olvasni akartam.

Először is szeretném leszögezni, hogy ez a könyv… ez valami hihetetlen jó volt. Letehetetlen, izgalmas, romantikus, szomorú, kegyetlen, szívszorító és bicskanyitogató.

Mielőtt elkezdtem volna olvasni nagy vonalakban azért tájékozódtam, hogy miről is szól a történet, úgyhogy nem ért meglepetésként az a fájdalom és kegyetlenség, amivel a könyv lapjain találkoztam.

Emma egy gyönyörű lány, intelligens, sportos és művészi. Az édesapja meghalt, az édesanyja alkoholista, úgymond „alkalmatlan” a lánya nevelésére. Így Emmát a nagybátyja vette a gyámsága alá és fogadta be a házába. Emma nem sok szeretetet kapott a rokonaitól, nagynénje egy hideg szívű, kegyetlen és számító (véleményem szerint egy pszichopata) nőszemély volt, aki nem csak verbálisan, de fizikailag is bántalmazta és folyamatosan megalázta őt. Emma erről senkinek nem szólt egy szót sem, nem akarta, hogy az unokatestvéreit, akik még gyerekek voltak miatta szakítsák el az anyjuktól. Ezért a sérüléseit állandóan takargatta, vagy ha láthatók voltak, akkor valami hihető hazugsággal próbálta megóvni a titkát. Még a legjobb barátnője Sara is csak találgatni tudta, hogy mi történhet vele otthon, mert igazából még neki sem árulta el a teljes igazságot. Emma soha nem akarta felhívni magára a figyelmet, mindenki számára láthatatlan akart maradni. Amióta a nagybátyához költözött csak egyetlen cél vezérelte, hogy végre valahára elmenekülhessen abból a házból, ahol a nagynénje beteges hajlamainak volt kitéve. Mindezt pedig csak úgy valósíthatta meg, ha a kiváló tanulmányi eredményei segítségével egyetemre kerül, amihez meg is volt a magához való esze.

Aztán egyszer csak egy új fiú jön az iskolába Evan, aki felfigyel Emmára és eltökélt szándéka, hogy jobban megismerje ezt a csendes és visszahúzódó lányt. Evan Matthews jóképű volt, magabiztos, vicces, intelligens, egy olyan fiú, aki mindent megtett azért, hogy Emma bizalmát elnyerje. Ez azonban nagyon veszélyes volt Emmára nézve, mert ha engedné, hogy Evan az élete részévé váljon, akkor mindenre fény derülne. És ezt Emma nem engedhette.

Ez a könyv egyike azoknak, amely értékelésénél a szavak, amiket mondani szeretnék, nem jönnek egykönnyen. Napközben, amikor csak úgy tettem-vettem a lakásban és a történetre gondoltam, mindig libabőrös lettem, olvasás közben meg majd kiugrott a szívem a helyéről. 

A szerző nem félt hozzányúlni a családon belüli bántalmazás kényes témájához. Azok a jelenetek, ahol Emma szó szerint félve sétált be azon a bizonyos bejárati ajtón - ami a könyv borítóján is látható és ami már a könyv olvasása előtt is hihetetlen kifejező volt a számomra – és észrevétlenül próbált  eljutni a szobájába, anélkül, hogy találkozna a nagynénjével, nagyon feszült pillanatok voltak. Mindig attól féltem, hogy na most.. most aztán biztos, olyat fog művelni Emmával ez a pszichopata nő, amitől ez a szerencsétlen lány végleg összeroppan vagy a legrosszabb esetben kórházba kerül. Dühös voltam Emmára. Azt akartam, hogy végre álljon a sarkára és mondja el valakinek, hogy mi történik vele. Azt akartam, hogy lássa be végre, hogy segítségre szorul. De Emma ezt nem tette meg és az erre felhozott kifogása számomra elég gyengének bizonyult. A barátnője reakcióját pedig, aki állítólag a legjobb volt, igazán kiábrándítónak találtam. Nem értettem, hogy Sara, hogy tudta magában tartani Emma bántalmazását, amikor többször is látta rajta az árulkodó jeleket. Persze tudom, próbált ő segíteni és meggyőzni a barátnőjét arról, hogy ez így nem helyes és jelentse fel a nagynénjét, de ezeknek a beszélgetéseknek a legvége mindig ugyanúgy végződött: senki nem tett semmit az ügy megoldása érdekében. És bár ez nekem kissé furcsa volt Saratól, mégis azt kell mondjam, hogy a kettőjük közti barátságot rendkívül jól felépítettnek éreztem, persze nem nélkülözte a hibákat, de valós volt és hihető.
Evan pedig, nos igen. Ő teljesen levett a lábamról. Az Emmával való kapcsolata nagyon romantikus és édes volt, imádtam olvasni a róluk szóló részeket.

Ami talán számomra kissé hihetetlen volt a történetben - de kétségkívül ez hozta ki a szereplők élete közötti kontrasztot -, hogy Emma mindkét barátja (Sara és Evan) nagyon gazdagok voltak, és mindig azt tették, amihez kedvük volt. Nem volt náluk szülői kontroll. De ha jobban belegondolok (és ami nekem egy kicsit furcsa is volt), akkor Emmát sem nagyon korlátozták, végül is volt időszak, amikor alig volt otthon, bulizott és majd mindig a barátnőjénél aludt, aki hozta vitte őt a suliba, ahova nem kellett busszal vagy keróval mennie, hetente többször edzésre járhatott, amiken bevallom kissé csodálkoztam, mert a nagynénje vehemenciáját figyelembe véve, simán megvonhatta volna tőle ezeket a kiváltságokat. Hiszen mindig nagy élvezettel ártott ott és ahol csak tudott Emmának. De a könyv annyira olvastatta magát, és rajta keresztül úgy át tudtam élni Emma problémáját, hogy ezeket az apróságokat simán megbocsáthatónak éreztem a történetben.
És akkor ott volt az utolsó pár oldal, amitől elállt a lélegzetem…… és amitől végre megértettem, hogy miért is figyelmeztettek arra, hogy csak akkor lássak neki az olvasásnak, amikor már a folytatás is a kezemben van.
Olvassátok, mert megéri!


Kiadó: Maxim
Eredeti cím: Reason to Breathe
Fordította: Vass Alexandra
Oldalszám: 496


A trilógiához ékszerek is kapcsolódnak


Rebecca Donovan és a Hope an a Rope Jewelry ékszerüzlet közösen együttműködve a könyvben szereplő karakterekhez karkötőket terveztek.




The Breathing Serise - The Tree 

Emma számára az otthon és szerelem jelképe. A karkötőt Evan készítette neki, hogy az mindig emlékeztesse a boldog gyermekkori emlékekre és biztosítsa az iránta érzett szerelméről.

Emma - The Tree Swing 

Emma kapcsolatának jelképe a boldog gyermekkori emlékekkel – az édesapja szeretetének és Evan szerelmének a szimbóluma.

Evan - Ocean Wave 

Emma és az óceán – gyönyörűek, kiszámíthatatlanok, időnként tagadhatatlanul veszélyesek, mégis Evan azon találja magát, hogy ellenállhatatlanul vonzódik mindkettőhöz.

Sara – Heart

Emma számára Sara szeretete és odaadása az a kapocs, amely segít a józan eszét megőriznie a gyakran reménytelennek és kétségbeejtőnek tűnő élete során..



Beleolvasó


Rebecca Donovan nagysikerű Breath sorozatának első része október 1-én jelenik meg magyarul Elakadó lélegzet címmel a Maxim Kiadó gondozásában. A Blogturné Klub 10 bloggere szeptember 21-től szeptember 30-ig minden nap egy-egy ajánlóval vár benneteket, rengeteg a történethez kapcsolódó érdekességgel és nyereményjátékkal. A résztvevő blogok linkjeit a poszt végén találhatjátok.





Nyereményjáték


A turné végén 3 példányt sorsolunk ki a könyvből a kiadó jóvoltából. Bátran szálljatok harcba érte, higgyétek el, szeretni fogjátok.

 a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai


1. nap 09/21 Kristina blogja - Ismerd meg Rebecca Donovant
2. nap 09/22 Deszy könyvajánlója -Story Behind The Story
3. nap 09/23 MFKata gondolatai - Carol és George karakteréről
4. nap 09/24 Nem harap a... - interjú az írónővel
5. nap 09/25 Kelly&Lupi olvas - Drew és Sara karakteréről
6. nap 09/26 Angelika blogja - Zenelista
7. nap 09/27 Book Heaven - idézetek
8. nap 09/28 Dreamworld - Borítók
9. nap 09/29 Szilvamag olvas - Karkötők
10. nap 09/30 Roni olvas - Emma és Evan karakteréről


2013. szept. 24.

Blogturné ~ Kevin Hearne: Üldöztetve - A Vasdruida krónikái #1

Atticus O’Sullivan egy kétezer éves és cseppet sem fáradt druida, aki még régen… nagyon régen ellopott egy mágikus kardot, a Fragarachtot, egy kelta istenségtől, aki ez miatt nagyon berágott rá és azóta is üldözi. Az évek teltek, Atticus pedig folyamatosan csak menekült, ez a kelta istenség meg egyre csak dühösebb lett, amikor minden egyes alkalommal Atticusnak sikerült kicsúsznia a kezei közül. Mindez persze nem csak Atticus vak szerencséjének volt köszönhető, hanem titkos segítőtársainak is, akik mindig figyelmeztették és segítették őt, ha épp veszélyben tudták az életét. Atticus most Arizonában él, ő az utolsó vasdruida. Van egy kisebb ezoterikus könyvesboltja, egy kutyája Oberon, egy kedves öregasszony szomszédja, aki szeret a tornácon ülve whiskyt szopogatni a naplementében... van egy vérfarkas és egy vámpír ügyvédje, jóban van - vagy legalábbis eddig úgy tudta - a helyi boszorkányegylettel és egy pár felettébb szemrevaló dögös istennővel.

A könyv egy rövidebb monológgal kezdődik, amiben megismerhetjük főhősünket, aki valójában egy 2100 éves ír druida (idősebb, mint a világ legelterjedtebb vallása) és aki látszólag az utolsó a fajtájából. Testét különböző ősi tetoválások borítják, melyek közvetlen kapcsolatban állnak lényével, rajtuk keresztül szívja magába a föld energiáját, ha épp szüksége van rá, amire bizony a könyv vége fele egyre sűrűbben került sor. Idős kora ellenére nagyon fiatalos,  nem látszik többnek 21 évesnél - mondhatni szemrevaló kis vörös -, aminek megvoltak a maga előnyei:

"…ha elugrom az élelmiszerboltba, és az emberek meglátják, vörös hajamat, fehér bőrömet és hosszú kecskeszakállamat, azt gondolják, hogy biztos focizom, és mellé Guinnesst vedelek. Ha ujjatlan pólóban lépek ki az utcára, és észreveszik a jobb karomat borító tetoválásokat, egyből azt hiszik, egy rockbandában játszom, és szétfüvezem az agyam. De az még véletlenül sem vetődne fel bennük, hogy egy ősi druida vagyok – és ez az oka, hogy úgy nézek ki, ahogy."

A könyv cselekménye nem túl bonyolult, adva van egy druida, aki ugye ezt a mágikus kardot bitorolja és adva van egy gonosz isten (a szerelem istene), aki mindent latba vet, hogy ezt a kincset elvegye tőle. Különböző lényeket (tündéreket, óriásokat, démonokat…. ) küld a srácra, aki sikeresen megküzd mindegyikkel, amitől ennek az istenségnek elgurul a gyógyszere és az évek óta benne gyülemlő gyűlölet plusz a kard utáni gyilkos vágya a könyv végén olvasható végső összecsapásban csúcsosodik ki.

Általában az olvasni kívánt könyveim előtt, mindig tájékozódom, hogy biztos ne vetődjek velük árnyékra, úgyhogy ezt a könyvet is leinformáltam mások véleményén keresztül és mivel rengeteg pozitív értékelésekbe futottam, így mindent elsöprő magabiztossággal vágtam bele az olvasásba.
Nos, én is csak megerősíteni tudom a könyvről szóló dicsérő szavakat. Egy igazi urban fantasyval volt dolgom, amit kész felüdülés volt olvasni. Én szívem szerint nem is a történet cselekményét hangsúlyoznám ki nektek, hanem magát a főszereplőt és annak különleges személyiségét, ami a könyv igazi ízét és zamatát adta. A mitológia hátteret kedvelőnek kész Kánaán lesz a könyv, ami szerencsére tisztán és érthetően volt kidolgozva – a megfelelő magyarázatokkal tökéletesen kielégítette a kíváncsiságomat -, illetve ott voltak még a különböző lények, amelyek csak tovább emelték a történet fényét. De a könyv fénypontja minden kétséget kizárólag a humoros párbeszédek voltak Atticus és a kutyája, Oberon között, ami nálam magasan vitte a pálmát, illetve rendkívül humorosnak és ötletesnek találtam, ahogyan az író azt a néhány istenséget - Morrigant a halál és Flidaist a vadászat istennőjét - a mi mai, modern korunkba helyezte.

Mivel a történet vége kiszámítható, így a szereplőkért felesleges izgulni, amit egyébként egy cseppet sem bántam, mivel olyan ügyesen terelte el erről az író a figyelmemet a rengeteg akcióval, a dinamikus történetvezetéssel, a szimpatikus szereplőkkel, a beszélő kutyával és a jól kitalált városi környezettel, hogy erre a kifogásomra a végén már én is csak legyinteni tudtam, nem a meglepetései miatt szerettem ezt a könyvet. Kicsit ugyan sérelmeztem, hogy nem volt egy fikarcnyi romantika sem benne, és Atticus libidóját ismerve úgy gondoltam, hogy talán becsúszhat még a következő részekben egy kis romantikus bizsergés, de akik olvasták már a folytatást, azok elárulták, hogy ilyenre ne is számítsak, még akkor se, ha Attikcus egy újdonsült igen szemrevaló és csábos tanítványra tett szert a könyv végére.


A sorozat részei egy csokorban, melyek közül a másodikat Megátkozva címen már október 30-ára ígéri a kiadó.



Kiadó: Könyvmolyképző
Eredeti cím: Hounden
Fordította: Acsai Roland
Oldalszám: 287


Néhány érdekesség az íróról


Kevin Hearne
Kevin már fiatal kora óta nagy képregény és Star Wars rajongó volt. A mai napig emlékszik arra a napra, amikor először látta a filmet a moziban. Hét éves volt, amikor a szülei elvitték a Cine Capriba Phonixbe, amely akkor az állam egyik legnagyobb mozivásznával rendelkezett. Amikor az a bizonyos Csillagromboló feltűnt a vásznon, az volt a legtutibb dolog, amit valaha látott. Bár annak ellenére, hogy a film elkötelezett rajongója volt, titkon mégis remélte, hogy Leia Hercegnő furcsa hajviselete nem fog elterjedni ebben a galaxisban. Még attól sem riadt vissza, hogy használja az Erőt és egy lézerkarddal Jedi lovagnak képzelje magát és a szegény kutyájára parókát téve Wookiee-vá változtassa. (Forrás)

"Egy született arizoniai, aki legnagyobbra a légkondicionáló feltalálóját tartja, bár nem tudja, ki volt az. A flagstaffi Northern Arizona Universityn diplomázott, és most gimnazistáknak oktat angol irodalmat. Amikor nem dolgozatokat javít, a bazsalikomjait pátyolgatja, vagy tájképeket fest a lányával. Egyébként imádja a betűtípusokat, önfeledten játszik a kutyákkal, és ha nagy ritkán esni kezd, akármit csinál, otthagy csapot-papot, és rohan egyesülni az égi áldással. Szeret túrázni, gyakorta csábul a képregények tiltott élvezetére, és egy kicsit, de annál otthonosabb házikóban lakik feleségével és kislányával."


Nyereményjáték


A Könyvmolyképző kiadónak köszönhetően a turné során három példányt sorsolunk ki ebből a remek könyvből. A játék szeptember 23-án kezdődik és október 1-én éjfélkor ér véget.

Játékleírás:

A régi időkben egyes, kelta nyelveket beszélő népek a rovásíráshoz hasonló abc-t használtak: ez volt az ogham, melyet eredetileg feltehetőleg fába véstek.

Az ír mitológia szerint az írást Oghma, az ékesszólás istene találta fel; az ő nevéből származik az Ogham szó. A legenda úgy tartja, hogy Oghma egy nyírfaágba vésett üzenetet küldött Lughnak, az istenek ezermesterének, hogy az menekítse el a veszély elől Oghma feleségét.

A ti feladatotok, hogy a nyolc állomáson található képrejtvényeket megfejtsétek. Minden állomáson találtok egy képet, melyre ogham írásmóddal egy, a könyvhöz illetve annak témájához szorosan kapcsoló szót karcoltunk. Tudom, kicsit nehéznek tűnhet a játék, de könnyítésképp minden szóhoz valamilyen segítséget kaptok: Keressétek a bejegyzésekben kiemelt betűket, amik a keresett szót alkotják, ám hogy ne legyen túl könnyű, a betűket nem sorrendben adjuk meg. Illetve minden kép tartalmaz egy újabb segítséget, ami körül írja, hogy mi is lehet a keresett szó. Emellett persze még azt a csodálatos találmányt - az internetet is segítségül hívhatjátok.

Minden megfejtéssel plusz egyszer kerül a nevetek a kalapba, így érdemes megoldani az összeset, hogy minél nagyobb esélyetek legyen a könyv megnyerésére!

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai


A Könyvmolyképző Kiadónál 2013. szeptember 30-án jelenik meg Kevin Hearne: Hounded -Üldöztetve című regénye. A Blogturné Klub, idehaza még szokatlan módon - blogturné keretében mutatja be a könyvet, szeptember 23-tól nyolc napon át más más blogon jelenik meg a könyv kritikája, egybekötve a könyvhöz kapcsolódó érdekességekkel.



09/23 - Függővég
09/24 - Szilvamag olvas - aprócska érdekesség az íróról
09/25 - Deszy könyvajánlója - Vasdruida tetoválások
09/26 - Roni Olvas - karakter bemutató
09/27 - Kelly Lupi olvas - ír farkaskutyákról pár érdekesség
09/28 - Nem harap a... - így készült a borító
09/29- Angelika blogja - "kettős nézőpont"
09/30 - Dreamworld - idézetek



2013. szept. 22.

Kiera Cass: A Párválasztó (Párválasztó #1)

Én úgy gondolom, hogy nincs olyan ember, akinek a szeme ne akadna meg ezen a gyönyörű borítón. Én is rögtön horogra akadtam ahogy megláttam, úgyhogy hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem a borító keltette fel az érdeklődésemet elsőként a könyv iránt.

A történet a távoli jövőben játszódik, ahol a társadalomban szigorú kasztrendszer működik, és ahol nem a tudás, hanem a születés határozza meg, hogy ki melyikbe tartozik. A hierarchia csúcsán a királyi család áll, a legalján pedig értelem szerűen a szegények és a nincstelenek. Nagy hagyománynak örvend az országban a Párválasztó, amit minden egyes alkalommal, amikor a trónörökös eléri a felnőttkort és menyasszonyt kell választania magának megrendezésre kerül. Bárki lehet királyné, aki betöltötte a 16. életévét és jelentkezett a Párválasztó ceremóniára, ami tulajdonképpen egy hatalmas nagy casting show.  

A könyv hősnője America Singer, aki az ötös, vagyis a zenészek és művészek kasztjába tartozik. Talán ő az egyetlen olyan lány az országban, aki nem szeretne azon 35 Kiválasztott közé tartozni, akik közül a hercegnek kell majd  a leendő hitvesét kiválasztania. De mivel a részvételével nagyban hozzájárulna a családja anyagi helyzetének javításához és a szerelme Aspen is épp e nagy esemény előtt törte darabokra a szívét, így úgy határoz, hogy mégiscsak jelentkezik a versenyre.

America a palotába érve meglepődve tapasztalja, hogy a herceg, nem is olyan karót nyelt és öntelt, mint ahogyan azt a tévéből látta. Maxonnak is vannak érzései, humora és rengeteg feladata, hiszen mégis csak egy ország uralkodója lesz, akitől határozottságot és tekintélyt várnak el az alattvalók. A Párválasztó tehát elkezdődött és én nem is a lányokat, hanem inkább a herceget sajnáltam ez miatt a legjobban.

"Mit gondolsz, mennyi az esélye, hogy megtalálom a lelki társamat köztetek? Szerencsés leszek, ha találok valakit, aki egyáltalán elvisel életünk hátralévő részében. Mi van, ha már hazaküldtem, csak azért, mert a szikrára hagyatkoztam, amit nem éreztem? Mi van, ha csak arra vár, hogy az első adandó alkalommal elhagyjon? Mi van, ha nem is találok senkit? Mit csinálok akkor, America?"

A legnagyobb szívfájdalmam a történettel kapcsolatban, hogy a világról, ahol a cselekmény játszódik, a kasztokról és a palotát ostromló lázadókról semmi részletes magyarázatot nem kaptunk. Annyit tudtunk csak meg, hogy a 4. világháború után egy újonnan létrehozott világban vagyunk Illeában, ami a mostani Amerikának felel meg, de hogy azon belül milyen tartományok vannak és hogy azok hogyan vannak csoportosítva vagy hogy a kasztok hogyan alakultak ki, milyen a kultúra, a társadalmi élet, a politika vagy a vallás… nos, ezekről semmi információnk nem volt. Úgy éreztem magam, mintha Americával együtt én is bevonultam volna abba a zárt és hatalmas csilli-villi palotába, ahonnan aztán semmit nem láttam a külvilágból. Hiába volt disztópikus a történet, a középpontjában - talán kissé sekélyesen is – csakis a mesebeli romantika állt. Tudjátok, hogy szeretem a romantikát, de úgy gondolom, hogy sokkal kerekebb lett volna a történet, ha több szó esett volna a fent említett dolgokról is.

És akkor nézzük a szereplőket. America egy egyszerű lány volt, persze nagyon csinos és okos, és most nem gonoszkodásból mondom, na jó lehet, hogy egy kicsit mégis, de még egyszer sem olvastam olyan YA regényben szereplő lányról, aki ennek az ellenkezője lett volna. Nekem úgy tűnik, hogy valóban egy kaptafára készülnek ezek a szereplők, úgyhogy America is a társaihoz hasonlóan csupa jó és szép tulajdonságokkal felruházott gyönyörű hajadon volt, aki az egyszerű dolgokat szerette az életben és nem vágyakozott soha a csillogás és a gazdagság után. 

Maxon és Aspen nekem olyanok voltak, mint a koldus és a királyfi. Aspen America első szerelme, szorgalmas és önzetlen, de mégis csak egy nincstelen szolgáló, aki soha nem tudna biztonságos anyagi hátteret nyújtani a lánynak, amivel egyébként maga is tisztában volt. Míg Maxon trónörökös, és ráadásul kő gazdag, az ő feleségének lenni kiváltság és hatalom. De persze ez America szempontjából nem volt mérvadó.

Nagyon tetszett, ahogyan a herceg és a lány kapcsolata indult, mert a barátság szerintem mindig egy jó kiinduló pont. Aztán persze ezen tovább lépve, ahogy ez már lenni szokott a barátságnál kicsivel többet is kezdtek már egymás iránt érezni... és akkor itt álljunk is meg egy szóra. Nem fér a fejembe, hogy akkor mégis hogy a figyfenébe csókolhatott meg egy másik lányt is a herceg Americán kívül? De még ennél is nehezebben fér a fejembe, hogy mindezt miért nem kérte számon tőle a lány? Vagy lehet én vagyok túl maradi? Merem remélni, hogy nem, mindenesetre innentől kezdve kissé alábbhagyott a történet utáni lelkesedésem, bevallom ez miatt kissé csalódott voltam.

De visszatérve a lényegre igen, van szerelmi háromszög a könyvben, de hogy melyik fajtából, azt még pontosan nem tudnám megmondani. Igazából egyik fiút sem kedveltem meg, úgyhogy nekem eddig teljesen mindegy, hogy ki lesz a befutó, nyitott vagyok a folytatásra. És bár America kezdetben Aspen fele hajlott, a könyv végére azt hiszem, hogy talán tényleg kezdi a herceget is végre komolyan venni és ebből kifolyólag a kíváncsiságom - hogy vajh, melyiket is válassza majd - több mint elég indok arra, hogy tovább folytassam a sorozatot. 

Úgyhogy nyavalygásaim ellenére mégis szerettem a könyvet - néhol ugyan túl meseszerű volt, néhol pedig túl idegesítő, de mindezek ellenére - magam sem tudom pontosan megmondani, hogy miért, de jó volt olvasni, és várom a folytatást.

Kiera Cass

A trilógia részei:
A Párválasztó
Az Elit
Az Igazi

Kiadó: Gabo
Eredeti cím: The Selection
Fordította: Gázsity Mila
Oldalszám: 360


2013. szept. 17.

Könyvek, amiket várok #18

Nahát kérem, itt az ősz, és a kiadók elhalmoznak bennünket jobbnál jobb könyvekkel, a mi feladatunk csak annyi, hogy győzzük őket olvasni.

A legelső könyv, amit említeni szeretnék a kívánságlistámról az az új Mazetti könyv, aminek hihetetlenül örülök, mert az író előző két könyvéért is teljesen odáig voltam meg vissza, úgyhogy erre a pingvinesre is - ami biztos, hogy nagyon humoros és stílusos lesz -, nagyon kíváncsi vagyok. Ha lehetne, akkor már most neki is ugranék olvasni.
Katarina Mazetti: Pingvinéle 

Egy Antarktisz felé tartó turistahajón ismerjük meg a regény három, egymástól mindenben különböző főhősét: a 32 éves, jó kedélyű Wilmát, a tanárnőt, aki egy rossz orvosi lelet után próbál még a lehető legtöbb pozitív élményre szert tenni az életében, Tomast, a tényfeltáró újságírót, aki, miután családja elhagyta, mély depresszióban szenved, és utolsó útjának szánja ezt az antarktiszi hajóutat; harmadikként pedig a független, kalandvágyó nyugdíjas asszonyt, Albát, aki szenvedélyesen járja a világot, és sajátos elméletét az állatok és az emberek viselkedésének hasonlóságairól szellemes feljegyzésekkel támasztja alá. Az utazás alatt Tomas és Wilma között lassan kialakul valamiféle kapcsolat, ám mindketten rejtegetik egymás elől súlyos titkukat…
Kiadó: Park, oldalszám: 242, várható megjelenés: 2013. október (közepe)

Aztán ugye itt van a Maxim kiadó, aki szinte sokkolta az olvasóit a rengeteg újdonságukkal. Ami engem ezek közül a leginkább érdekel - többek között persze - az Luca Di Fulviotól A lány, aki megérintette az eget

Hogyan válik a jövő nélküli fiatal lányból befolyásos ruhatervező? Milyen utat kell bejárnia egy csavargónak, hogy a szabadság védelmezője lehessen? És miképpen lesz egy zsidó tolvajból híres orvos? A válaszokat az 1500-as évek elejének Olaszországában kell keresnünk.
A történet Róma mocskos sikátoraiban, bűzös csatornáiban kezdődik. Amikor Mercurio, a születésétől fogva árva, tolvaj fiú, a kis Zolfo, a szép Benedetta és a félkegyelmű óriás, Ercole kifosztják a zsidó Shimon Baruchot, nem sejtik, hogy az életük fordulóponthoz érkezett. Ugyanis miután a zsidó férfi a nyomukra bukkan, megöli Ercolét, miközben Mercurio a kése hegyével az ő torkát találja el. Mercurio úgy hiszi, megölte a kereskedőt, ezért úgy dönt, hogy Zolfóval és Benedettával Velencébe menekül.
A Velencei Köztársaságba vezető úton a három gyerek sorsa keresztezi a szabadságot kereső zsidó, Isacco, az orvoslásban is jártas tolvaj és a lánya, Giuditta sorsát. Mercurio beleszeret a lányba, érzései viszonzásra is találnak, ám amikor az úti céljukat elérik, szembesül azzal a rengeteg nehézséggel, amelyet le kell küzdenie, hogy az álmát valóra válthassa.
Bár a regény több fiatal sorsát is összefűzi, a könyv főszereplője mégis a Szerelem. A Szerelem nagybetűvel, mely olyan elsöprő hatású, hogy megváltoztat mindent.
Kiadó: Maxim, oldalszám: 720, várható megjelenés: 2013. október 15.

Az Athenaeum kiadó sem tétlenkedik, az ő kínálatukból a Sírkertek Királynőjének a 2. részére vagyok a leginkább kíváncsi.
Amanda Stevens: A birodalom

A halottlátó temetőrestaurátor, Amelia Gray egy újabb megbízatást kap, ami majdnem az életébe kerül. Ezúttal ugyanis egy tó mélyére süllyedt ódon temető női kísértetei kérik a segítségét, miközben a látszólag csendes kisvárosban feltűnik a Gonosz, és ördögi tervet eszel ki…
Kiadó: Athenaeum, oldalszám: 376, várható megjelenés: 2013.szeptember 19.




Illetve Sara Rattaro: Tiéd az életem című könyvére.

Viola egy szép tavaszi napon hívást kap a férjétől, Carlótól. Lányukat, a gyönyörű, húszéves Angit autóbaleset érte. Viola a tragikus hírt éppen a szeretője karjaiban fekve kapja, majd a hajnali utcán az autóban a kórház felé végigpergeti az elmúlt hónapok eseményeit. Egy hazugságokkal, szenvedéllyel, megcsalással és bűnbánattal, haraggal és reménnyel teli időszak képei villannak fel. A kórházban kiderül, hogy a lánynak azonnali életmentő szervátültetésre van szüksége, és csak egy donor jöhet szóba: Viola… A komoly hangvételű, Jodi Picoult és Cecelia Ahern női közönségét célzó lektűr immár világsiker.
Kiadó: Athenaeum, oldalszám: 176, várható megjelenés: 2013. 09. 28.

Szóval, mint látjátok van bőven választék, és ez még mindig csak a jéghegy csúcsa. 



2013. szept. 11.

Blogturné ~ Sarah J. Maas: Üvegtrón

Az Üvegtrón Szeptember 18-án jelenik meg a boltokban a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában. Hogy minél többet tudjatok meg a könyvről és a benne szereplő személyekről, kilenc blogger fogott össze, hogy egy blogturné keretében bemutassa nektek Celaena Sardothien, Adarlan legjobb bérgyilkosának a történetét.
Szeptember 7-től 15-ig minden nap egy új blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve minden állomáson bemutatásra kerül egy-egy fontos karakter és néhány érdekesség is. A mai nap én látlak vendégül benneteket, örülök, hogy itt vagytok, helyezzétek magatokat kényelembe nálam.

Sarah J. Maas: Üvegtrón


Ha meg szeretnéd rendelni,
 katt a képre
Bevallom, nem vagyok egy vérbeli YA rajongó, aki olvassa a blogomat az tudja, hogy nem ez az én igazi műfajom, ennek ellenére valahogy mégis mindig visszakanyarodok hozzájuk, hogy ismét próbát tegyek velük. Persze van, amikor ez összejön és van, amikor nem, ennél a könyvnél például határozottan jól szórakoztam, mivel az író által megálmodott világ nagyon különleges és változatos, és én rettenő mód élvezem azokat a fantasykat amikben el tudok veszni és ahol minden, vagy legalábbis majdnem minden megtörténhet.

A történetünk egy 18 éves lányról, Celaena Sardothienről szól, aki a világ legrettegettebb bérgyilkosa. A múltban elkövetett bűneiért vezeklésképpen életfogytig tartó rabszolgamunkára ítélték egy sóbányában, ahol bizony a fogvatartói nem bántak kesztyűs kézzel vele. Meglepetésként érte a lányt, amikor Chaol Westfall, a királyi testőrség kapitánya váratlanul megjelent a bányában és magával vitte őt az ország koronahercege, Dorian elé, aki egy érdekes ajánlattal állt elő. Ha Celaena, a király által rendezett halálos versenyt megnyeri - melyben tolvajok, gyilkosok és kegyetlen katonák mérik össze az erejüket –, akkor a király hivatalos bérgyilkosává válhat és négy év szolgálat után szabaddá engedik. Egyszerűen hangzik, nem igaz? Hát persze. De amikor a palotában a jelöltek, különleges kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságok révén kezdenek hullani, mint a legyek, akkor már egészen máshogy fest ez a csábító ajánlat. Celaena, ha életben akar maradni, meg kell találnia a titokzatos gyilkost. Természetesen eközben sok minden történik vele: szerelembe esik, barátokra lel, persze ellenségeket is szerez magának, de ami a lényeg, egy olyan különös és hívogató világba csöppen a valóság és az álomvilág határán, melyben megismerheti a királyság mágikus múltjának egy darabját, sőt mi több, rég elfeledett titkokkal, varázslatokkal és horrorisztikus szörnyekkel is találkozik.

Alapjában véve elég sok minden történt a könyvben, ennek ellenére mégsem éreztem kellően dinamikusnak.  Amikor elgondolkodtam azon, hogy vajon ennek mi lehetett az oka és, hogy mely részeket lehetett volna kihagyni, vagy legalább egy kicsit rövidebbre fogni, akkor arra a megállapításra jutottam – és ez most meglepő lesz részemről, romantika fan lévén -, hogy túl sok volt benne a nyálasan romantikus és csöpögős rész. És akkor most itt rögtön álljunk is meg egy szóra. Ha egy igazi, vérbeli és kegyetlen bérgyilkost, akit nem mellékesen már gyermekkora óta tanítanak a szakma rejtelmeire, és aki nem csak fizikai, de lelki sérülésektől is hemzseg, na szóval, ha egy ilyen bérgyilkost magam elé képzelek, akkor még csak meg sem fordulnak a fejemben olyan gondolatok vele kapcsolatban, hogy netán szeret olvasni, könyvtárba járni és nem utolsó sorban zongorázni… méghozzá profi módon… ráadásul szenvedélyesen. Az meg már csak hab a tortán, hogy mindezek mellett ez a bérgyilkos - akinek már csak a neve említésétől is mindenki összetojja magát - nem csak szép, hanem csinos, okos, erős, gyors, és szeret öltözködni és rendkívül vágyik az őszinte emberi kapcsolatokra …. szóval ez most komoly? Tényleg ilyen egy profi bérgyilkos? Nekem ezek miatt a tulajdonságai miatt Celaena karaktere teljesen hiteltelennek hatott.

És ha már említettem az emberi kapcsolatokat, akkor el is érkeztünk Dorian, Westfall kapitány és Celaena hármasához, ami bizony - bizony minden kétséget kizárólag egy szerelmi háromszög, szerencsére a jobbik fajtából. Mindkét fiú romantikus volt a maga módján, Dorián a gazdag herceg és a kicsit öntelt szépfiú, akinek a személyiségét fokozatosan ismerhettük és szerethettük meg, míg Westfall kapitány a zárkózott, amolyan igazi kemény dió, akiben úgy érzem, hogy rengeteg lehetőség rejlik még, hiszen olyan kevés alkalom volt, amikor bepillantást nyerhettünk az érzelmeibe és ezen keresztül következtethettünk arra, hogy ki is ő valójában. Én egyértelműen kapitány párti vagyok és remélem, hogy a következő részekben az ő története is fejlődésnek indul majd, mert többek között őmiatta is szívesen olvasnám tovább a sorozatot.

Mivel az írónő fantáziája igen kacifántos és az általa megálmodott világ - amibe talán túl sok mindent is vegyített egyszerre - tele volt mítoszokkal, varázslattal és vallási hagyományokkal, melyek mellett még a szerelem, a politika és a különböző hatalmi harcok is helyet kaptak, szóval ezek miatt igen szórakoztatónak, de mint már fen említettem néhol kissé sziruposnak és lassúnak éreztem. Az írás stílusa egyébként gördülékeny és magával ragadó, a párbeszédek szórakoztatóak és humorosak, az akciójelenetek – amiből véleményem szerint kissé kevés jutott - pedig nagyon látványosak voltak. Különösen a történet legvégén olvasható párbajjelenetre hívnám fel a figyelmet, aminek a lassított mozzanatait, mintha csak filmen láttam volna, a drámai pillanataitól pedig a lélegzetem is elállt, egyszóval nagyszerű példája volt annak, hogy milyennek kell lennie egy mindent eldöntő végső összecsapásnak.

Úgyhogy, mindent összevetve élveztem olvasni a könyvet, biztos vagyok benne, hogy nagyon sokakat elvarázsol majd ez a történet és Celaena személyisége, akinek a kettőssége bevallom engem is néhány napra fogva tartott.

Nektek is úgy tűnik, hogy az írónő és a könyv borítóján
szereplő személy egy és ugyanaz?

Kiadó: Könyvmolyképző
Eredeti cím: Throne of Glass
Fordította: Varga Csaba
Oldalszám: 538

Végezetül ismerjétek meg Perrington hercegét




Perrington hercege Adarlan királyának a jobb keze és egyben az unokatestvére. Ő uralja a Morath hercegséget, ami egy nagy és erős területet Adarlan déli részén. Gonosz és ravasz, mindent megtesz azért, hogy a király terve zökkenőmentesen haladjon, még akkor is, ha a módszerei túl erkölcstelenek. Azt állítja, hogy belehabarodott Lady Kaltainbe, de még maga Kaltain sem tudja biztosan, hogy mi motiválja valójában a herceget, amikor udvarol neki.

Amit szeret: Hatalom. Kaltain Rompier. Adarlan Királya. Szeret bunkó lenni.

Amit nem szeret: Bűnözők. Lázadók. Mindenkit, aki nem Adarlanból származik.

És a beígért nyereményjáték



Az összes kérdésre megtaláljátok a választ a fülszövegben vagy a blogturnéban résztvevő blogokon a karakterleírásokban. Úgyhogy nincs is más dolgotok, mint olvasni bennünket!

a Rafflecopter giveaway


További állomások



1. 09/07 MFKata gondolatai - Ismerd meg Noxot 
2. 09/08 Deszy könyvajánlója - Ismerd meg Adarlan királyát
3. 09/09 Dreamworld - Ismerd meg Kaltaint
4. 09/10 Roni Olvas - Ismerd meg Caint
5. 09/11 Szilvamag olvas - Ismerd meg Perringtont!
6. 09/12 Kristina blogja - Ismerd meg Nehemiat!
7. 09/13 Kelly Lupi olvas - Ismerd meg Doriant!


2013. szept. 7.

Blogturné - GYIK


Drága Olvasóim!

Ezt a bejegyzést a blogturné nyitó oldalának szántam, amelyben néhány szóban szeretném nektek bemutatni ennek a virtuális turnénak a célját és menetét.


Mi az a Blogturné Klub?

A Blogturné Klub az általunk szervezett blogturnékban résztvevő blogok közös fantázianeve. Ez a mi kis csapatunk, mind könyves vagy legalábbis könyvekkel is foglalkozó bloggerek vagyunk. Mind rajongunk az olvasásért, a könyvekért és mindannyiunknak van már blogos tapasztalata, sokan már személyesen is ismerjük egymást. Így egy olyan csapat született, ami elég sokszínű ahhoz, hogy a blogturnék érdekesek és változatosak legyenek, mégis jól tudunk együtt dolgozni és szépen kiegészítjük egymást.


Mi a blogturnék célja?

Az általunk szervezett blogturnék célja elsősorban a könyvek, az olvasás népszerűsítése és az, hogy az olvasók minél több információt kapjanak az újdonságokról, még megjelenésük előtt. Így szeretnénk segíteni a választásban, és kicsit fokozni a várakozás izgalmát. A posztokat pedig akár a könyv olvasása után is érdemes lehet újra átfutni, hiszen az általunk megosztott érdekességek még a könyvek olvasása után is nyújthatnak pluszt.


Hogyan zajlik ez az egész?

A Blogturné Klub több könyvhöz is szervez blogturnét. Az egyes könyvekhez külön turné tartozik, így egy blogturné mindig csak egy könyvvel foglalkozik.
Előfordulhat azonban, hogy több blogturné is fut egymással párhuzamosan, ezért is érdemes követni a Facebook oldalunkat és a moly.hu zónánkat, mert ezeken a helyeken a legkönnyebb értesülni az összes állomásról, nem kell külön összevadászni az egyes bejegyzéseket.


Hogy néz ki egy blogturné?

Ahogy már korábban is írtam, minden blogturné témája egy bizonyos könyv. A könyvet a résztvevő bloggerek elolvassák, majd értékelik azt és érdekességeket keresnek hozzá. Minden turnéhoz készül egy menetrend, ennek alapján jelennek meg az egyes blogokon a bloggerek posztjai. Minden nap egy újabb bejegyzés kerül fel, minden nap egy másik blogra.
A bejegyzések összetétele a könyvnek megfelelően változó, de azért elmondható, hogy a következőket szinte minden esetben megtaláljátok:

1. Fülszöveg/A könyv története
Változó, hogy a blogger a könyv hivatalos fülszövegét osztja meg, vagy a saját szavaival meséli el a történetet, esetleg mindkettő. A lényeg ugyanaz: az olvasók kapnak valami alapvető információt, mivel is állnak szemben.

2. Értékelés a könyvről
Ez talán a legfontosabb része a blogturnés posztoknak. Minden blogger véleményezi az olvasott könyvet. Ebben semmi központilag meghatározott dolog nincs, egyik bloggernek sem mondja meg senki, mit írhat vagy nem írhat, mindenki teljesen szabadon alkotja meg a véleményét. Pontosan ettől lesz minden egyes poszt egyedi, hiszen a véleményünk sok esetben eltér az ízlésünknek, a korunknak, a tapasztalatunknak vagy akár a hangulatunknak megfelelően. Lehetnek persze átfedések, de biztos vagyok benne, hogy mindenki ír legalább egy-két olyan dolgot, amit senki más nem. Ezért is érdemes minden posztot elolvasni, hiszen a blogturné végére így lesz teljes a kép. Világos, hogy minél többen mondjuk valamiről, hogy jó, annál nagyobb az esély arra, hogy tényleg az.

3. Érdekesség
A legtöbb esetben az egyes állomásokon találtok valamilyen érdekességet a könyvvel vagy a szerzővel kapcsolatban. Ez szinte bármi lehet. Idézetek a könyvekből, hosszabb részlet, amit a kiadótól kaptunk megosztásra, zenelista, könyvelőzetes, kimaradt jelenet fordítása, karakterbemutatás vagy bármi más. Az eddigiek alapján elmondhatom, hogy rengetegféle extrában gondolkozunk, és tényleg nagyon sokszínű lesz a paletta, nagyon változó lesz az egyes könyveknél olvasható érdekességek sora. Tényleg igyekszünk olyan érdekességekkel szolgálni, amelyek valóban érdekesek is, és adnak valami pluszt az élményhez.
És már most megsúghatom: néhány esetben előfordulhat az is, hogy magával az íróval, írónővel olvashattok interjút!

4. Nyereményjáték
Ez bizonyára sokakat érdekel, nem is ok nélkül. Minden egyes turnéban készülünk valamilyen nyereményjátékkal, amelyen a blogturné témájául szolgáló könyvet lehet megnyerni, és adott esetben egyéb extrákat, pl. könyvjelzőt.
A nyereményjátékok is mindig változnak. Előfordulhat borítóval kapcsolatos játék, kvíz vagy egyszerű, lájkolós játék, de mindig érdemes játszani!

5. A blogturné menetrendje
Gyakorlati szempontból ez egy nagyon fontos része a posztoknak. Ugyanis a blogturnés bejegyzések alján megtaláljátok az adott blogturné menetrendjét, azaz szépen, egymás alatt, dátummal és linkkel azt, hogy mikor melyik blogra kerül fel blogturné poszt és milyen érdekességet találhattok az állomáson. Így ha egy állomásra tévedtek, akkor onnan könnyedén elérhetitek a többi posztot is, persze az a poszt csak akkor lesz elérhető, ha már elmúlt az ahhoz a bloghoz tartozó időpont.


Kik értékelik a könyveket?

Az egyes blogturnékban a Blogturné Klub tagjai vesznek részt, fontos azonban hangsúlyozni, hogy nem minden Blogturné Klub tag vesz részt minden blogturnéban. Ez azért is fontos, mert így nincs olyan, hogy egy romantikáért rajongó bloggerina egy horror könyvről ír értékelést, ha az teljesen hidegen hagyja és nem érdekli. Így elkerülhetjük, hogy torzított kritikák szülessenek, hiszen egyértelmű, hogy ha az embert valami alapból nem érdekli, akkor valószínűleg a véleménye sem lesz meghatározó a könyvre nézve. Nálunk tehát nincs "muszájolvasás", mindenki azt a könyvet értékeli, amiről tényleg úgy érzi, hogy a profiljába vág.


Lehetek én is a Blogturné Klub tagja?

Gyakorlott bloggereket válogattunk össze, akiknek már van előéletük, olvasótáboruk, és nagyon sokat és gyorsan tudnak olvasni. A YA és NA könyvek a fő profilunk, de akad köztünk, aki a felnőtt könyveket preferálja, több szem többet lát alapon. Jelenleg maximálisan elégedettek vagyunk a létszámmal. Később meglátjuk, túlterheltség esetén elképzelhető a bővítés.


Akkor hol is találhatom meg a Blogturné Klubot?

Az egyes bloggerek blogjain és más közösségi oldalaikon


Reklámozhatom a kezdeményezést?

Persze, még meg is köszönjük! Mivel ez egy viszonylag új dolog, ezért különösen örülünk annak, ha valakinek tetszik, és szívesen adná tovább az élményt az ismerőseinek.
Tényleg a legkisebb dolog is számít. Megoszthatjátok a Facebook oldalunkat vagy a Moly.hu zónánk linkjét, az egyes posztjaink linkjét is kitehetitek mindenféle közösségi oldalon, illetve ha blogotok, weboldalatok van, a bannerünket is odabiggyeszthetitek.
Egyébként is nagyon örülünk, ha aktívak vagytok. Játsszatok, kommenteljetek, osszátok meg velünk, nektek hogy tetszett a könyv!

Ha valamilyen újságnál dolgoztok vagy netes hírportálon, esetleg blogotok van, és cikket szeretnétek írni a kezdeményezésről, abban is szívesen benne vagyunk, keressetek meg minket és megbeszéljük!

A friss megjelenésű könyvek közül nem mindegyikkel fogtok nálam találkozni, mivel természetesen csak azokról írok, amelyek felkeltették az érdeklődésemet, ettől függetlenül a többi újdonság bemutatásáról sem maradtok le, mert folyamatosan tájékoztatlak benneteket a friss megjelenésekről és a róluk szóló turnék ütemtervéről. Azt hiszem ennyi elég is elöljáróban, ha esetleg lenne valami kérdésetek szerintem menet közben úgy is megtaláljátok majd rá a választ, de ha nem, kérdezhettek tőlem is bátram, szóval jó olvasást és nézelődést. (A bejegyzés állandóan frissülni fog, az oldalsávban lévő banner segítségével bármikor elérhető lesz.)
És akkor csapjunk is a lovak közé!

Sarah J. Maas: Üvegtrón


A blogturné első könyve az Üvegtrón, amely szeptember 18-án jelenik meg a Könyvmolyképző gondozásában. A könyv turnéjában, amely szeptember 7-től 15-ig fog tartani, kilenc blogger fogott össze, hogy bemutassa nektek Celaena Sardothien, Adarlan legjobb bérgyilkosának a történetét.


Állomások:
(A linkek folyamatosan frissülnek, hogy nyomon tudjátopk követni a turnét)

1. 09/07 MFKata gondolatai - Ismerd meg Noxot
2. 09/08 Deszy könyvajánlója - Ismerd meg Adarlan királyát
3. 09/09 Dreamworld - Ismerd meg Kaltaint
4. 09/10 Roni Olvas - Ismerd meg Caint
5. 09/11 Szilvamag olvas - Ismerd meg Perringtont!
6. 09/12 Kristina blogja - Ismerd meg Nehemiat!
7. 09/13 Kelly Lupi olvas - Ismerd meg Doriant!
8. 09/14 Nem harap a… - Ismerd meg Chaolt!
9. 09/15 Függővég - Ismerd meg Celaenat!


Robin LaFevers: Gyilkos kegyelem


A Maxim Kiadónál 2013. október 1-én jelenik meg Robin LaFevers: Gyilkos kegyelem című könyve. A könyv turnéjába nyolc blogger fogott össze, hogy bemutassák nektek a könyvet.

09/16 Nem harap a...
09/17 Deszy könyvajánlója
09/18 Dreamworld
09/19 MFKata gondolatai
09/20 Always Love a Wild Book
09/21 Kelly & Lupi olvas
09/22 Függővég


Cynthia Hand: Angyalvágy


A Maxim Kiadónál 2013. október 1-én jelenik meg Cynthia Hand: Angyalvágy című regénye. A könyv turnéjába három blogger fogott össze, hogy bemutassák nektek a könyvet. 




09/19 Angelika blogja
09/21. MFKata gondolatai



Kelly Creagh: Nevermore - Soha már


A Könyvmolyképző Kiadó gondozásában szeptember 30-án megjelenik Kelly Creagh: Nevermore - Soha már című regénye, mely egy trilógia első része. A Blogturné Klub nyolc bloggere a Nevermore blogturné keretein belül mutatja be Isobel és Varen világok közt átívelő történetét.


1. 09/18. Kelly Lupi olvas - Könyves idézetek
2. 09/19. Deszy könyvajánlója - Poe köszöntő
3. 09/20. Dreamworld - Meglepetés
4. 09/21. Nem harap a… - Varen könyve
5. 09/22. Roni olvas - Vörös Halál
6. 09/23. Angelika blogja - Zenelista
7. 09/24. Always Love a Wild Book - Annabel Lee és A holló

8. 09/25. MFKata gondolatai-Trailer 


Rebecca Donovan: Elakadó lélegzet


Rebecca Donovan nagysikerű Breath sorozatának első része október 1-én jelenik meg magyarul Elakadó lélegzetcímmel a Maxim Kiadó gondozásában. A Blogturné Klub 10 bloggere szeptember 21-től szeptember 30-ig minden nap egy-egy ajánlóval vár benneteket, valamint a történethez kapcsolódó extrákkal és nyereményjátékkal.


1. nap 09/21 Kristina blogja - Ismerd meg Rebecca Donovant
2. nap 09/22 Deszy könyvajánlója -Story Behind The Story
3. nap 09/23 MFKata gondolatai - Carol és George karakteréről
4. nap 09/24 Nem harap a... - interjú az írónővel
5. nap 09/25 Kelly&Lupi olvas - Drew és Sara karakteréről
6. nap 09/26 Angelika blogja - Zenelista
7. nap 09/27 Book Heaven - idézetek
8. nap 09/28 Dreamworld - Borítók
9. nap 09/29 Szilvamag olvas - Karkötők
10. nap 09/30 Roni olvas - Emma és Evan karakteréről



Kevin Hearne: Hounded - Üldöztetve


A Könyvmolyképző Könyvkiadónál 2013. szeptember 30-án jelenik meg Kevin Hearne: Hounded - Üldöztetve című könyve. A könyvet – ahogy már sejthetitek – a Blogturné Klub által szervezett turné keretében most jobban is megismerhetitek.


Szeptember 23 - Függővég - kritika
Szeptember 24 - Szilvamag olvas - aprócska érdekesség az íróról
Szeptember 25 - Deszy könyvajánlója - Vasdruida tetoválások
Szeptember 26 - Roni Olvas - karakter bemutató
Szeptember 27 - Kelly Lupi olvas - ír farkaskutyák
Szeptember 28 - Nem harap a... - Így készült a borító
Szeptember 29 - Angelika blogja - "kettős nézőpont"
Szeptember 30 - Dreamworld - kritika + idézetek

Elizabeth Richards: A sötétség városa


Október 1-én jelenik meg A Sötétség Városa a Maxim Kiadó jóvoltából a Dream válogatás keretében. Az újszerű disztópikus fantasytörténet bemutatását tette céljául a Blogturné Klub. Szeptember 26 és október 1. között hat blogger hat állomáson írja meg a véleményét a könyvről.



Innen tovább bevallom hősiesen, feladom a blogturnés könyvek és azok állomásainak a dokumentálást, de nem kell megijedni, mert ezen az oldalon tovább mazsolázhattok és nézelődhettek, úgyhogy továbbra is jó olvasást és jó szórakozást kívánok a könyvekhez! Az erő legyen veletek.



2013. szept. 2.

Sophie Kinsella: Mézeshetek

Az Érdekházasság után ez volt a második olyan romantikus könyvem az elmúlt hónapokban, amit igazán kedvemre valónak éreztem, sőt mi több, meg merem kockáztatni, hogy az idei forró nyár legjobb női regényének mondanám. Persze ebben a műfajban biztos vannak más, hasonlóan nagyon jó könyvek is, de azok most épp nem kerültek a kezembe.

A történet két lánytestvérről és arról a pár hét őrületről szól, aminek a legvégén mindketten Görögországban kötnek ki. Az őrület elindítója Lottie kedvese volt, aki egy puccos éterembe történő vacsora alkalmával  nem tett eleget - mint később kiderült nagyon felelőtlenül - azon férfiúi kötelességének, miszerint több évnyi boldog együttélés után végre megkérje a kedvese kezét. Lottite-t hideg zuhanyként érte e csalódás, és hogy bánatát csillapítsa a már 15 éve nem látott, de most felbukkanó első szerelmének Bennek a karjaiba veti magát, aki a jelek szerint épp jó időben volt jó helyen.

Lotti évekkel ezelőtt Ikonosz szigetén ismerkedett meg Bennel, ahol egy romantikus és igen forró szerelmi kapcsolatba bonyolódtak egymással. Igaz, azóta sem találkoztak, de most, hogy újra látták egymást és pár szót is váltottak rögtön megelevenedtek előttük a régmúlt emlékképei, melyek kifejezetten csakis a forró és szenvedélyes szerelmi légyottokra korlátozódtak. És hát, ugye a nosztalgiázás, no meg a hormonok, így együtt sok mindenre képesek, amit mi sem bizonyított jobban, mint hogy az ismét egymásra talált, már-már szexuálisan túlhevült pár, minden józan eszét és ítélőképességét elveszítve pár nap alatt összeházasodott és rohamtempóban száguldott vissza arra helyre, ahol megismerkedtek, és ahol anno oltári nagy szexmaratonokat csaptak.

Fliss, Lottie nővére persze nem tudta tétlenül nézni húga ámokfutását és a tettek mezejére lépett. Szövetségesként felkereste Ben legjobb barátját Lorcant, és egy ördögi tervet eszelt ki annak megvalósítására, hogy Ben és Lottie házasságának beteljesülését megakadályozza.

Kezdetben a cselekmény kissé lassan indult be, de ahogy ráhangolódtam a könyvre onnan már nem volt megállás. Az írónő a karaktereket és a különböző vidám jeleneteket úgy tudta megjeleníteni az oldalakon, mintha csak filmvásznon láttam volna őket. Ezen kívül nagyon szerettem, hogy a történetet Lottie és Fliss szemszögéből felváltva követhettem nyomon. Ez a két nő, két külön egyéniség volt. Fliss volt a nagy testvér, aki mindig a húgán tartotta a szemét, aggódott érte és tartotta a vállát, ha épp arra volt szükség. Persze nagy hatással volt rá a válása, amin épp keresztülment és megkeserítette az életét, de épp ezért aggódott annyira a húgáért, hogy nehogy abba a hibába essen, amibe ő. Jó volt látni, ahogy Lorcannal egyre közelebb kerültek egymáshoz, és ha épp nem veszekedtek, akkor hogyan gerjedtek egymásra. Igaz szerettem volna többet is megtudni erről a komor, amolyan „ne szórakozz velem” kinézetű sármos férfiról, de ez a könyv kifejezetten a női karakterekre koncentrálódott, úgyhogy a férfiak itt most csak másodlagos szereplők voltak.

És hát ugye itt volt nekünk Lottie, az álmodozó, a romantikus, akinek a Bennel kötött házasságában bevallom mindvégig hittem. Persze tudom, hogy ilyen is csak a mesékben van, de hát ugye ez egy nőknek szóló igazi chick lit, amiben minden megtörténhet. És ebből a szemszögből nézve ugye miért is ne működhetett volna kettőjük között a kapcsolat?

Eddigi ismereteim szerint Kinsella főszereplői általában kétbalkezes és kissé naiv nők voltak, akik gyakran kerültek nevetséges és kínos helyzetekbe. Ebben a történetben sem volt ez másképp, bár meglátásom szerint Fliss sokkal talpraesettebb és karakánabb nő volt, mint Lottie, a kínos helyzetekről meg csak annyit, hogy valóban nagyon kínosak voltak. Olyanok, amik közül sokat a valós életben teljesen elképzelhetetlen tartok, mert ugye kinek jutna eszébe egy női mosdóban előre inni a medve bőrére azzal, hogy világgá kürtölni a saját lánykérést, ami még meg sem történt, vagy óvszerből hőlégballont készíteni a kisiskolás gyermekének beadandó házi feladat gyanánt, vagy épp a saját testvérének a nászútját pokollá tenni. Na, de mindezeket egy könyvben olvasva, ráadásul Kinsella tollából egészen máshogy festenek, meglepő módon nagyon is hihetőnek, szórakoztatónak és viccesnek, ami miatt az egész könyvet szinte végig lehet rötyögni, egyszóval kihagyhatatlannak. Úgyhogy, aki szereti az írónő írásait, vagy ha épp nem ismeri, de a műfaj nagy kedvelője, azoknak nyugodt szívvel ajánlom ezt a könyvet.

Sophie Kinsella

Kiadó: Libri
Eredeti cím: Wedding Night
Fordította: Béresi Csilla
Oldalszám: 526