Elizabeth Chandler: Akit egy angyal megcsókolt

Még a megjelenése előtt felfigyeltem erre a könyvre, annyira tetszett, amit a fülszövegében olvastam, hogy ahogy lehetőségem adódott, rögtön be is szereztem és el is olvastam.

A történet két fiatal szerelméről szól, amely tragédiával végződik. Ivy egy kedves lány, aki hisz az angyalokban és fél a víztől, Tristan pedig az iskola legjobb úszója aki nagy érdeklődést mutat a lány iránt. Ivy kezdetben ugyan észre sem veszi a fiút, de egy kis idő után összebarátkoznak és a barátságból szerelem lesz. A lány édesanyjának újbóli férjhez menetele, nemcsak Ivyt, de a kisöccsét is megviseli, ráadásul a mostohatestvérük sem könnyíti meg a dolgukat, hogy minél könnyebben be tudjanak illeszkedni új környezetükbe. De aztán Trisztán halálos balesete után a dolgok megváltoznak.

Nem igazán kedvelem azokat a könyveket, amelyek a történet végével kezdődnek és csak utána olvashatjuk az esemény előzményeit. Jelen esetben pedig az írónő biztosra ment, mert semmi kétséget nem hagyott afelől, hogy tényleg halállal végződik az a bizonyos baleset Tristan számára. Ha talán nem pont a fiú halálával kezdődött volna minden, ha talán egy kicsit még reménykedhettünk volna abban, hogy minden jóra fog fordul - akár még a regény végéig is - akkor biztos, hogy izgalmasabb is lehetett volna a történet. De itt bizony végig tudtuk, hogy Tistan meg fog halni és talán pont ez volt az oka annak, hogy nem is igazán tudtam vagy akartam (?) megkedvelni Őt. Pedig tényleg egy kedves és aranyos, olyan édesen szerelmes fiú volt, aki nem mellékesen még jóképű, sportos és az iskola menő diákjai közé is tartozott. Egyszóval tökéletes volt. Nem is értettem Ivyt, hogy miért is nem tűnt fel ez neki rögtön. Ivy érdekes volt számomra, igazán nem ismertem meg a gondolatait és ezen keresztül az érzéseit. Amit vele kapcsolatban éreztem és tudtam, hogy egy átlagos középiskolás lány, zűrös családi háttérrel. Hogy mi és hol volt az a pont, amikor eldöntötte, hogy Ő szerelmes Tistanba, azt nem tudnám megmondani. Nekem nagyon tininek tűnt ez a szerelem. Persze nem rossz értelemben mondom, mert ugye lehet az ember tizenévesen is szerelmes, de még mennyire (!) …….. de az övékéből mégis valami hiányzott. (de az is lehet, hogy én olvasok túl sok romantikus regényt)

Aranyos volt Tristan ahogy igyekezett Ivy figyelmét felkelteni, és minden alkalmat megragadott, hogy a közelébe férkőzhessen vagy a segítségére legyen valamiben, de az uszodás jelenetet, ahol Ivynek az osztálytársaival együtt egy verset kellett elszavalnia az ugródeszkán, azt már túl erőltetettnek éreztem.

Kedvenc karakterem a lány mostohatestvére volt, akinek a jelleme az összes szereplő közül számomra talán a leghihetőbb és a "leg-életszagúbb” volt. Gondolok itt arra, ahogy a gyengéd érzelmeit Ivy iránt, valamint mély lelki sérelmeit, és még ki tudja, hogy mit, - ha nehezen is, - de titkolni próbál a többiek elől.

Összességében egy igen rövid, de kedves és aranyos történet, melyben sajnos túl sok meglepő dolgokat nem olvashattam, mivel a fülszöveg mindent elárult. Az alapötlet szerintem nagyon jó, többet is ki lehetett volna hozni belőle, de úgy gondolom, hogy ez a könyv talán csak a felvezetője a többi résznek, melyben ki tudja, hogy még milyen meglepetések érhetnek bennünket. Nyelvezete egyszerű, olvasása haladós, és a cselekmény sincs túlbonyolítva. Tekintve, hogy a könyv érezhetően a tizenéveseket szólítja meg engem kevésbé ragadott magával, de biztos vagyok benne, hogy sokaknak tetszeni fog ez a sorozat.

Kiadó: Egmont
Eredeti cím: Kissed by an Angel 
Fordította: Barta Tamás
Oldalszám: 184