Gyermekkorom kedvenc meséje A Szépség és a Szörnyeteg volt. Emlékszem, amikor először láttam a moziban (1992-1993?) környékén. Emlékszem Bell csodálatos sárga ruhájára, az elvarázsolt kastélyra és az ott élő beszélő gyertyatartóra és teáskannára valamint az édes Csészikére… Számtalanszor meséltem már el ezt a mesét a kislányomnak különböző könyvekből, különböző feldolgozásokban, melyek között voltak hosszabbak és rövidebbek, jobbak és rosszabbak, de ez idáig még nem találkoztam olyan változattal, ami ennyire hűen adta volna vissza az eredeti történetet - ami egyébként francia -, mint azt ez a könyv tette.
A történetről csak pár szóban írnék, tudom, hogy mindenkik ismeri, próbálok rövid lenni…… de akinek már a kisujján jön ki az ugorja át nyugodtan.
Egy gazdag özvegy kereskedő, akinek három lánya van egy végzetes napon elveszíti minden vagyonát és ez miatt családostul egy vidéki birtokra költözni kénytelen, ahol a földművelésből próbál megélni. A két rátarti nővérnek persze büdös a kétkezi munka, de Bellenek (akinek a neve a francia La Belle azaz szépség szóból ered, de ebben a könyvben végig Szépség néven ismerjük a lányt) és az apjának lassan sikerül beletanulniuk a munkába. Egy nap a kereskedő hírt kap az egyik elveszettnek hitt hajójáról, és sietve fut a kikötőbe a megmaradt áruért, abban a reményben, hogy majd azt értékesítve törlesztheti az adósságát. Mielőtt útnak indult volna, megkérdezte a lányaitól, hogy mit hozzon nekik az útról, mire a két nővér természetesen csecse-becséket kért, míg Szépség csak egy szál rózsát. A kikötőből hazafelé tartva a kereskedő a nagy hóviharban eltéved az erdőben és egy lakatlannak tűnő kastélyban lel menedéket, ahol ételt, italt és meleg ágyat talál éjszakára. Amikor másnap hazafele indulván megpillantja a csodás kertet, eszébe jut Szépség és letép egy szál rózsát neki. Ám ekkor hirtelen megjelenik a vár ura, aki a rózsáért cserébe a kereskedő életét kéri, aki miután elmondja, hogy csak a lányának viszi a virágot, a lény inkább a lányt választja (bolond lenne az öreggel beérni). Otthon persze Szépség nem akarja, hogy az apja bűnhődjön miatta, ezért elkíséri őt vissza a Szörnyhöz, akivel ott is marad a kastélyban. Az ott tartózkodása hosszú ideje alatt jobban megismeri a Szörnyet és kezdi megszeretni. Egy nap, amikor a lány egy varázstükörben meglátja az apját, honvágya támad és a Szörny haza engedi. Megígérteti Szépséggel, hogy egy hét múlva visszajön hozzá, de a nővérei érzelmi zsarolásának köszönhetően ezt az ígéretét a lány nem tudja betartani. Amikor Szépség több hét után ismét belenéz a Szörnytől kapott varázstükrébe látja, hogy a Szörnye haldoklik. Varázslattal gyorsan visszamegy hozzá és a teste felett sírva szerelmet vall neki, ami megtöri az átkot és a félelmetes lény délceg királyfivá változik.
Bevallom nem is igazán a történet – amiben egyébként kellemesen csalódtam - mind inkább a gyönyörű megjelenése miatt szereztem be a könyvet. Sarah Gibb stílusa rendkívül egyedi és összetéveszthetetlen, egyszerűen varázslatos. A képek annyira részletesek, olyan különlegesek és annyira kidolgozottak, hogy hosszú ideig elszöszmötöltünk a lányommal felettük. Míg én Szépség ruháján álmélkodtam, addig a kislányomat az elvarázsolt kastély szobáinak és zegzugainak a bogarászása kötötte le. Lépten-nyomon megakadt a szemünk valamin: hol egy aprólékosan kidolgozott teáskannán, hol egy csokor virágon, vagy épp egy fekete – fehér képen, ahol a ruha csipkéje valóban habkönnyű csipkének látszott. Sarah Gibb nevével először A királykisasszony, akinek nem volt birodalma, és az Aranyhaj című könyvek kapcsán találkoztam, mondanom sem kell, hogy már akkor levett a lábamról az illusztrációk újdonsága, a színek összhangja és ezzel együtt a könyv hangulata. A sorozat legelső könyve még nincs meg nekünk, de mivel nyakunkon a karácsony így nagy valószínűséggel ott találja majd a kislányom a fa alatt.
A Szépség és a Szörnyeteg egy elbűvölő tündérmese egy elvarázsolt hercegről és egy tiszta szívű lányról. Egy legendás történet az örök és a feltétlen szerelemről... nem csak gyerekeknek.
Kiadó: Manó Könyvek
Szöveg: Ursula Jones
Illusztráció: Sarah Gibb
Oldalszám: 32
Az egyik kedvenc mesém! :) Azt hiszem, azokat a színes képeket én is órákig elnézegetném a mesekönyvben. :)
VálaszTörlésA gyerkőc kedvenc meséje. Amikor Amerikában voltunk, csak azért álltunk majd 1 órát a Magic Kingdomban, hogy találkozhassunk Belle-lel.
VálaszTörlésvalóban gyönyörű és nagyon részletgazdag rajzok, én az ilyeneket szeretem, mert ezeket tényleg hosszú percekig el lehet a pockokkal nézegetni. :)
VálaszTörlésamilgade: na azt én sem hagytam volna ki.:DDD
VálaszTörlés