Mats Strandberg · Sara B. Elfgren: A kör

Bevallom, ódzkodtam én ettől a könyvtől, melynek olvasása ellen kifogásom akadt bőven: nem az én műfajom, meg aztán 600! oldal, meg félelmetes is, és különben is, mi lesz ha este nem tudok tőle aludni?... hajtogattam magamban, de utólag visszagondolva nevetségesnek és indokolatlannak érzem mindezt, és ha ezekre a kifogásokra alapozva megfosztottam volna magam a könyv által nyújtott élménytől, akkor lettem volna csak igazán nagy bolond!

A Kör egy trilógia első része, amely Svédország egy kis városában, Engelsfors-ban játszódik. A történetben hat lánynak kell egymással összefognia egy olyan láthatatlan és ismeretlen gonosz erő ellen, ami nem csak őket, hanem az egész világot el akarja pusztítani. A hat lány igen furcsa kompániát alkot; Minoo az iskola strébere, Vanessa az iskola legdögösebb "szukája", Anna-Karin a diákok piszkálódásainak a céltáblája, Linnéa az emos vonal képviselője, Ida az iskola könyörtelen és zsarnok királynője, Rebecka pedig az iskola jóindulatú, de önbizalomhiányban szenvedő diákja. A lányok kezdetben nem tudnak semmiről, a vörös hold hívására találkoznak egy parkban, ahol megtudják, hogy ők bizony boszorkányok és hogy egy ősi jóslat kimondja, hogy ők a Kiválasztottak.

A történet a gimiben kezdődik, ahol egy fiú öngyilkosságot követ el, pontosabban csak a kívülállók hiszik azt, valójában azonban egy öngyilkosságnak álcázott gyilkosság történt, ami a gonosz elleni harcnak csak a kezdetét jelentette..

A könyv elején nagyon oda kellett figyelnem és elraktározni a lányokról olvasott információkat - hogy kinek alkoholista az apja, ki jött csonka családból, és kinek milyen kiegyensúlyozott a családi háttere... -, mert ezek voltak segítségemre abban, hogy jobban megismerhessem a szereplőket. Mire ezzel megvoltam és kezdtek előttem kirajzolódni a lányok személyiségei, és ugye óhatatlanul is kezdett egyik másik a szívemhez nőni, az írók a számomra legkedvesebbet egyszer csak kiírták a történetből, amit nem akartam elhinni. Meg voltam döbbenve és rettentően sajnáltam. Az viszont, hogy ezt meg merték tenni...... nagyon tetszett! Engem speciel ezzel  felráztak, és azt sugallták, hogy ez nem egy szokványos, előre kiszámítható történet lesz, és valóban, egy percig nem unatkoztam rajta.

Mit tagadás, teljesen magával ragadt a cselekmény, ami kapcsán részletesen megismerhettük a lányok problémáit, előítéleteit egymás iránt, amit azért szépen lassan megtanultak kezelni és kordában tartani. Ezek a lányok tényleg nem kedvelték egymást, de muszáj volt nekik együtt dolgozniuk és felnőtt módjára viselkedniük, ami persze kezdetben irtó nehéz volt nekik, hiszen amellett, hogy mindegyikük egy külön egyéniség volt, különböző természetfeletti képességekkel is rendelkeztek, ami szintén megnehezítette az egymáshoz való viszonyuk kedvező alakulását. Olyan nehezen értették meg - ami miatt már kezdtem ideges lenni -, hogy a gonosz legyőzéséhez való kulcs, az ő összetartozásukban rejlik. Aztán mindig eszembe jutott, hogy ezek még csak 15-16 éves forrófejű tinédzserek, tele különböző fóbiákkal és félelmekkel. A könyvben feltárulkozik a lányok magánélete és szemtanúi lehetünk annak, hogy hogyan fedezik fel önmagukat és válnak pár hónap alatt tiniből, majdnem felnőtté. Viszonylag sűrűn olvashatunk a könyvben alkoholfogyasztásról, zaklatásról, kábítószerről és szexről és van egy két rész, amit rendkívül életszerűnek(szagúnak) éreztem. (Például, amikor Minoo elhányja magát...... annyira, de annyira érzékletesen volt leírva.) Aztán voltak olyan jelentéktelen jelenetek is, amiket máig nem értek és furcsállok is, hogy miért kerültek be a történetbe, de az ottlétük határozottan hatott, mert ezekkel együtt tetszett a könyv úgy ahogy volt.

Másik kellemes meglepetés, ami a könyv kapcsán ért, hogy ez a 600 oldal olyan sebességgel fogyatkozni látszott olvasás közben, hogy azt kívántam bárcsak tovább tartana még. Nem találkoztam olyan résszel, ahol elkalandoztak volna a gondolataim az esti vacsora vagy a háztartási tennivalók irányába, egyszerűen végig lekötötte a figyelmemet és folyamatosan fenntartotta az érdeklődésemet a történet. Ennek a terjedelemnek hála a cselekmény nem rohant és nem pörgött ezerrel, hanem kényelmes tempóban halad előre, elég időt hagyva az olvasónak a szereplők megismeréséhez és a történet kibontakozásához. Az attól való félelmem pedig, hogy túl horrorisztikus vagy esetleg vérben cuppogós és tocsogós olvasmány lesz, szintén tévesnek bizonyult, mivel inkább mondanám fordulatokban gazdag és izgalmas könyvnek, mintsem félelmetesnek és hatásvadásznak.

Egyszóval kellemes csalódás volt számomra ez a regény, határozottan megéri időt fordítani az elolvasására. Remélem a következő rész is hasonló terjedelmű és minőségű lesz.

Sara B. Elfgren és Mats Strandberg

5/5

A trilógiának már van magyar blogja és Facebook oldala is, ahol sok érdekességet találhat a kíváncsi olvasó és rajongó!

Kiadó: Geopen

Eredeti cím: Cirkeln

Fordította: Péteri Vanda

Oldalszám: 600