A Mesélj nekem sorozat első két kötete után folyamatosan figyelemmel kísértem a további részek megjelenését, azzal a nem titkolt hátsó szándékkal, hogy ha már kapható lesz a Leányokról és legényekről valamint a Sárkányokról és ördögökről szóló kötetek, akkor azonnal lecsaphassak rájuk. Ugyanis a család népszerűségi listáján a királylányok és a sárkányok fej fej mellett haladva küzdenek egymással.
Hogy a lányom miért szereti a királylányos történeteket, azt már tudom. Mert saját magát képzeli a királylány helyébe. "Anya az a királylány én vagyok, jó?"Így indulnak nálunk ezek a mesék. De, hogy a fiam miért szereti a sárkányos történeteket? Én úgy gondolom, hogy elsősorban azért, mert "félelmetesek". Ami egyáltalán nem baj, hiszen ezekben a mesékben mindig a sárkány vagy jelen esetben épp az ördög húzza a rövidebbet, és ezzel a félelem mindig feloldódik. A mesék végén is mindig biztosak lehetünk abban, hogy a főhős nyertesként és hősként kerül majd ki a küzdelemből. Nem kérdés hát, hogy az ilyen fajta „félelmetes” mesék sokkal értékesebbek a tévében látott értelmetlen, valóban félelmetes zagyvaságoktól, amiktől esetleg később még rémálmai is lehetnek a gyermeknek, vagy akár a rajzfilm képi világa olyan agresszív magatartást válthat ki belőle, amit ő teljesen természetesnek érez és amit, ne adj' isten netán még a kistestvérén is gyakorol.
Most, hogy így kidühöngtem magam, veszek pár mély lélegzetet és pár szót írnék a kötetben található mesékről is. Sárkányok ide vagy oda, én mindig is jobban szerettem az ördögöket, talán azért, mert az ördögös mesékben gyakran egy női főhős jár túl, a többségében igen gyenge értelmi képességű ördög eszén. A kötetben található egy osztrák mese is, A sárkányifjú, ami abban különbözik a többitől, hogy abban bizony nem hullik le a sárkány feje, hanem inkább az egész szörnyeteg átalakul királyfivá….érdekes és szép mese volt. A könyv Arany János Fehérlófia meséjével zárul, amit szerintem mindenki ismer, - illetve csak remélem, hogy mindenki ismer - mert ha esetleg mégsem, akkor itt a magfelelő alkalom, hogy bepótolja.
A Leányokról és legényekről szóló kötet, nemcsak azért keltette fel az érdeklődésemet, mert olyan klasszikus mesék olvashatóak benne, mint A csillagszemű juhász, A kőleves és a Ludas Matyi, hanem azért is, mert kíváncsi voltam, hogy ebben a témakörben milyen számomra még ismeretlen meséket válogatott össze Luzsi Margó. Nem mintha olyan hihetetlen nagy nehézség lenne meglepni engem. Főleg nem egy olyan elismert mesemondónak, aki több ezer mesét ismer és mesél nap, mint nap a gyerekeknek. A kötetben olvastunk sárkányos és egy nagyon szép szerelmetes mesét, Benedek Elek: Szélvári csudavirág címmel, ez lett a kedvencem, aztán Kriza Jánostól Az álomlátó fiú mesét, ami a kötet leghosszabb és egyben a legérdekesebb meséje volt számomra, valamint a könyv legvégén Luzsi Margótól A ládába zárt mesék címmű történetet. Ezekből a mesékből nem csak a gyerekek, de a felnőttek is sokat tanulhatnak, mivel mindegyik valamilyen örök értékű igazságot hordoz magában. Én már mindegyik mesét elmondtam kis családomnak, úgyhogy „én már ehetek, ihatok, alhatok nyugodtan. Itt a vége, tedd a jégre, majd elcsúszik valamerre.”
A könyvekbe itt tudtok beleolvasni,és tartalomjegyzéket is találhattok hozzájuk.
Kiadó: Manó Könyvek
Szerkesztette: Luzsi Margó
Illusztrálta: Kállai Nagy Krisztina
Oldalszám: 64
Ár: 1290.-
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése