Tavaly szeptemberében olvastam az első romantikus könyvemet az írónőtől, Francia négyes címen. Annak ellenére, hogy a történetben a két főszereplő között nem történt több mint egy csók, és én inkább a "látványosabb romantikát" kedvelem, mégis nagyon megszerettem. De nemcsak a szereplőket, hanem az írónő stílusát is, amely olyanná varázsolta a könyv hangulatát, hogy a mai napig fel tudom idézni. Amikor megtudtam, hogy megjelent a szerző következő regénye, a Frederica, egyértelmű volt számomra, hogy ezt is el kell olvasnom.
A regény hősnője Frederica, aki azért utazik két öccsével Felixel és Jessamynel, valamint gyönyörű szép húgával, Charisal Londonba, hogy lánytestvérét bevezesse a londoni társasági életbe és ezzel előnyös házasságot szerezzen számára. Szüleik halála után Frederica vállalta magára fiatalabb testvérei feletti gyámságot, holott törvény szerinte ezt a legidősebb fiútestvér, Harry feladata lenne. Ám ő erre nem alkalmas. Frederica, húgával ellentétben nem szépségével, hanem éles elméjével, nyíltságával és szellemességével hívja fel magára a figyelmet. Bár testvérei gyakran megnehezítik életét, ő mégis türelemmel és szeretettel van irántuk. Londoni ott tartózkodásuk idejére Frederica, távoli unokatestvérüktől, Alverstoke márkitól kér támogatást, amit mindenki meglepetésére meg is kap.
Alverstoke márki, egy nemtörődöm és egy hihetetlen önző ember, akinek meggyőződése, hogy vagyona és társadalmi rangja révén szinte mindent megkaphat és megtehet. Ilyen körülmények között nem is csoda, ha úgy érzi, hogy az élete túl unalmas. De ahogy megismerkedik Fredericaval, mindez hirtelen megváltozik. A márkit, a fent említett jellemvonásokból ítélve, ellenszenvesnek kellene találnia az olvasónak, de a regényben mégis ő volt a kedvenc szereplőm.:) Bármily fura, de viselkedése egyszerre volt vonzó és taszító is egyben. Szerettem a magabiztosságát és a lehengerlő humorát, valamint maliciózus megjegyzéseit, mellyel mindig a legmegfelelőbb pillanatokban élt. Míg nővérei iránt semmiféle figyelmességet és megértést nem tanúsít, addig a titkára és a Merriville család valamennyi tagja iránt nagyon előzékenyen és megértően viselkedik. Fred húga és annak szerelme - akik egyébként nagyon jól összeillettek - kissé idegesítőek voltak a történetben, de a két fiútestvért kedvesnek és szimpatikusnak találtam.
Az mellett, hogy a regény romantikus, rendkívül humoros is egyben. Sokat nevettem a család kutyáján, ami nem kevés komikus percet okozott a történetben, és amikor Felix véletlenül fennmarad a hőlégballonon, akkor egy kis izgalomban is részünk lehetett.
A történetben nincs szerelem első látásra vagy akár bármilyen szerelmi jelent. Ahogy a két főszereplő között a gyengéd érzelmek kialakulnak, és azok fejlődésnek indulnak, na az a szép az egészben. A regényben lévő valamennyi karakter rendkívül jól kidolgozott és ebből adódóan, nagyon jól nyomon követhető azok fejlődése. Heyer, csodálatosan írja le azt az utat, ahogy Alverstok átalakul, érzelmei megváltoznak és kezdeti érdeklődése Frederica iránt szerelemmé alakul. Az író annyira részletes és olyan sok információt közöl egy - egy oldalon, hogy talán más író tollából mindez huszonöt oldal is lehetne. Imádtam olvasni a könyvet. Igazából lassan is haladtam vele, mert minden párbeszédet és minden szituációt ki akartam élvezni. Az írónő stílusa lenyűgöző, a szereplők közötti párbeszédek pedig szellemesek és nagyon szórakoztatóak.
„Georgette Heyer, több mint ötven könyv szerzője.....A történelmi regények királynőjének nevezték...”
Értékelés:
Kiadó: Gabo Kiadó Köszönöm nekik a könyvet!
Eredeti Cím: Frederica
Fordította: Bozai Ágota
Oldalszám: 458
Ez nekem is kell! Most hogy ilyen jókat írtál róla, már egészen biztos vagyok benne, hogy a következő beszerzésben ez is helyet kap.:)
VálaszTörlésSzerintem nem fogod megbánni. Ha szereted a Jane Austen könyveket, akkor ez még jobban fog tetszeni :)
VálaszTörlésDe jó, de jó, de jó!!! *.* Éreztem én, hogy szeretni fogod te is!:))
VálaszTörlésigen:), úgy gondolom, hogy elég egyforma az ízlésünk :)
VálaszTörlésCsak a magyar fordítás gyenge.Bozai Ágota fordította.Talán nem ártott volna a mondatokat átolvasni, vannak benne érthetetlenek, illetve olyanok, ahol nem tudod ki kivel beszél éppen.Javaslom a kiadónak valami jobb fordítót keressen, mert egyébként a könyv remek.
VálaszTörlésEgyetértek, tényleg voltak olyan párbeszédek amiket többször is újra kellett olvasni, hogy tudjam, hogy ki mit mondott. Remélem, hogy a következő könyvénél erre jobban oda figyelnek majd.
VálaszTörlésÉrdekes módon mindig mindenki konkrétumok nélkül szapulja a fordítót, senki nem veszi a fáradságot, hogy összevesse az eredetivel. A fordításhoz is mindenki "ért", mint a focihoz ;-) Meglehet persze, hogy a szerző direkt csinálta a "nem világos ki mit mondott" helyzetet. Inkább élvezd!
VálaszTörlésKedves Névtelen, elég nehéz egy olyan párbeszédet élvezni, amely értelmetlen, de persze megpróbálom! :)
VálaszTörlés