Aki olvassa a blogomat, az tudja rólam, hogy nem vetem meg az erotikus regényeket és bár tisztában vagyok azzal, hogy ebben a műfajban már nincs
új a nap alatt - mely okán eredetiségre aztán végképp nem számíthatok tőlük -, mégis
napról napra kíváncsian szoktam böngészni az erotikus regény felhozatalt, mert
ki tudja, hátha akad mégiscsak valami olyan a horgomra, ami után aztán majd tényleg mind a tíz ujjamat megnyalhatom.
Így esett hát, hogy amikor Emma Chase könyvről csak csupa-csupa
jót és szépet olvastam, elképzelhetetlennek tűnt, hogy magam is meg ne
győződjek ennek igazáról, és valóban. A fene se gondolta volna, hogy ez a könyv nekem ennyire fog tetszeni, teljesen levett a lábamról. Hibából is csupán csak egyet tudnék felróni a számára, az pedig a főhős folytonos trágárkodása volt, ami meglehetősen sértette a
fülemet, de ezt figyelmen kívül hagyva, azt kell mondja, hogy imádtam ezt a regényt az elejétől a végéig. Kész felüdülés volt a számomra, annak ellenére, hogy tartalmilag ugyanarról szólt, mint a többi erotikus románc,
de az egésznek a tálalása olyan csábító, az elbeszélő stílusa és szellemessége
pedig annyira szórakoztató és intenzív volt, hogy már az első oldal elolvasása után
tudtam, hogy én ezt a könyvet az utolsó betűig élvezni fogom.
"Látják azt a mosdatlan, borostás rakás szerencsétlenséget a kanapén? Azt a piszkosszürke pólós, szakadt mackóalsós fazont? Az vagyok én, Drew Evans."
A történet főhőse Drew, akiért mi tagadás a nők majd megőrülnek, és akit természetesen ez egy cseppet sem zavar, ellenkezőleg. Annyira élvezi mindezt, hogy maximálisan és pofátlanul ki is használ minden adandó alkalmat. Drew egyébként egy igazi győztes. Amellett, hogy a munkahelyén magasan a legjobban teljesít, jóképű, intelligens, gazdag és arrogáns is egyben (egy igazi mocskos szájú seggfej), akinek tényleg csak egy mosolyába kerül, hogy New York legszebb hölgyei úgy heverjenek a lábai előtt, mint az áldozati bárányok. No és persze, hogy mindezt az idillt tovább fokozzam képzeljétek, Drew-t mindemellett hűséges barátai – ugye milyen átkozottul szerencsés ez a pasi - és a kicsapongásait messzemenően toleráló szerető család veszi körbe.
De akkor mégis, miért van bezárkózva már egy hete a
lakásába, ahol sörön és pizzán élve dagonyázik a saját nyomorúságában és
depressziójában?
Ő azt mondja influenzás. Pff...
De szerintem mindenki tudja, hogy ez nem
igaz.
Íme néhány dolog, amit tudni kell Drew jelleméről.
"Nem hazudok, nem kábítom a nőket szóvirágokkal, hogy így
közös jövő, meg úgy szerelem első látásra. Én nyílt lapokkal játszom: jól
akarom érezni magam, méghozzá aznap éjjel, és ezt meg is mondom nekik."
"Nem vagyok az a típus, aki kétszer ül fel ugyanarra a
hullámvasútra. Egy menet pont elég, addig tart ki az újdonság varázsa, utána
már nem érdekel a dolog."
"A titkárnőm, a kis bögyös, cigiző szőke már itt van: összeállította a napi programomat, kinyomtatta a hétvégén érkezett üzeneteimet, és megfőzte a New York-i agglomeráció legtutibb kávéját. Nem, nem dugtam meg. Nem mintha nem lenne kedvem hozzá. Higgyék el, ha nem nálam melózna, lecsapnék rá, mint Muhammad Ali. Csakhogy vannak szabályok, amelyekhez tartom magam – akár úgy is mondhatnánk, hogy erkölcsi normák. És az egyik ilyen szabály az, hogy a cégnél nem kefélünk. Nem szarok oda, ahol eszem, nem dugok ott, ahol dolgozom."
Ez a pasi aztán nem árul zsákbamacskát hölgyeim. Ugye most
már senkinek nincsenek rózsaszín illúziói felőle.
És most nézzük történetünk hősnőjét Katherine Brooksot, aki – bármily meglepő
is - egy igazi szépség, csinos, ambiciózus és előszeretettel visel sok férfit –
köztük Drew-t is – lázba hozó magassarkú cipellőt. Kate épp most került ahhoz a
céghez, ahol Drew is dolgozik, és az igazsághoz még az is hozzá tartozik, hogy menyasszony
– bizony, bizony engem is hidegzuhanyként ért ez a hír. Viszont a jó hír vele kapcsolatban, hogy Drew-hoz hasonlóan ő is a siker érdekében mindenen és mindenkin képes
átgázolni, ha úgy hozza a sors, úgyhogy már a könyv legelején komoly harc van
kilátásba kettőjük között egy közös munka kapcsán, úgyhogy ahelyett, hogy inkább
egymásnak esnének és úgy vezetnék le a feszültséget, ami már az első pillanatban ott vibrált közöttük, inkább felveszik a kesztyűt és
harcba szállnak egymással.
Persze Drew esze mindig csak a szexen jár…
„Egyszerre szeretném megcsókolni és megfojtani. Soha nem
voltam a szadomazo híve, de most már kezdem elfogadni, hogy vannak előnyei.”
Kate pedig keményen ellenáll.
„Kate hangja
vészjósló és éles, mint a machete.
– Ha együtt akarunk dolgozni, Drew, azt hiszem,
tisztáznunk kéne pár dolgot. Először is, nem vagyok a drágaságod. A nevem Kate,
avagy Katherine. Használd bátran. És nem vagyok seggnyaló. Nincs rá szükségem,
mert a munkám önmagáért beszél. (…)Hiba volt, hogy egy pillanatig is azt
hittem, több van benned. Hiba volt azzal áltatnom magam, hogy… hogy valami
belső szépséget takar az arcoskodásod, és nem csak egy arrogáns, sármos farok
vagy. Hiba volt, mert te belül üres vagy.”
Ezek aztán nem cicóznak, nem igaz? Akár csak a Rózsák
háborújában, Michael Douglas és Kathleen Turner, emlékeztek rá? És mint a
filmben, úgy itt is mindig megtalálják a szereplők egymás gyenge pontját és nem
félnek odavágni egymásnak a verbális kézigránátot. De izgalomra semmi ok, mert Kate és Drew számára ezek a veszekedések amolyan előjátéknak bizonyulnak, melyek
mindkettőjüket csak fékevesztett energiával töltenek fel... Szóval, ennek fényében ugye mondanom sem kell, hogy innentől
kezdve már nem az a kérdés, hogy megtörténik-e a dolog kettőjük között, hanem
az, hogy mikor.
És amikor végre eljön az a pillanat, és egyre komolyabbra kezd fordul közöttük a helyzet, akkor Drew-nak és hatalmas egójának hála, sikerül mindent
elbaltáznia. És hogy mit csinál ezután Drew? Nem fogjátok elhinni. Tényleg, de tényleg csak egyetlenegyszer kéne megküzdenie
valamiért, és kockára tennie a szívét valakiért, aki végre megérné a fáradságot... De nem, ő nem tesz semmit, ehelyett inkább összegömbölyödve magába roskadva nyalogatja a sebeit, és influenzát jelent.
Persze ismét mondom, izgalomra semmi ok, lesz még Drew-ból a könyv végére "Papucs alatt nyögő balfék", de hogy hogyan, és milyen körülmények között, azt nem árulhatom el, legyen elég annyi, hogy mégiscsak volt olyan bátor, kitartó és őszinte, hogy végül elérje célját.Összességében ez a könyv bitang jó volt! Rendkívül szenvedélyes, provokatív, pikáns és pimasz, és hát nem feledkezhetek meg a legfőbb pozitívumáról, az elbeszélő felejthetetlen humoráról sem. Esküszöm, hogy nem nevettem még ennyit erotikus regényen, mint most. Voltak olyan oldalak és bekezdések, amikhez többször is visszalapoztam újraolvasás céljából, annyira szórakoztatóak és fergetegesek voltak.
Meg kell hagyni, nagy fazon volt ez a Drew. A legjobban azt szerettem benne, hogy soha, de soha nem veszítette el a humorérzékét, és azt is be kell látnom, hogy volt pár jó gondolat a könyvben tőle arra vonatkozólag, hogy a férfiak hogyan is látják a nőket.
„Hölgyeim, elárulok egy titkot: nem tudunk olvasni a
gondolataikban. És hogy őszinte legyek, a magam részéről nem is tudom, hogy
akarok-e. Mert a női agy elég ijesztő hely.”
A békesség kedvéért szerintem maradjunk annyiban, hogy mi is lenne az emberiséggel, ha a nők is olyan rém egyszerűen látnák a dolgokat, mint a férfiak.
"Egyszerű férfilogika: ha egy nő dühös, az azt
jelenti, hogy szeret. Mert ha egy kapcsolatban a csaj már nem kiabál veled,
akkor cseszheted. A közöny a nők halálos csókja.”
Igazság szerint senkit nem akarok meggyőzni arról, hogy ezt
a könyvet olvasnia kell, mert bizony nem vagyunk egyformák. Ami nekem tetszik,
az lehet, hogy másnak nagyon nem jön be, és fordítva, de ha
valaki egy olyan romantikus vígjátékra vágyik, amit egy férfi fején keresztül
olvashat – amit én mondok nektek, vétek lenne kihagyni, hiszen ez egy hihetetlen és vissza nem térő alkalom és élmény ugyebár, gondolok itt a fülledt erotikus jelenetekre és Drew hihetetlen kinyilatkoztatásaira - akkor annak bátran ajánlom ezt a könyvet, biztos vagyok benne, hogy
nem fog csalódást okozni.
 |
| Emma Chase |
A sorozat kötetei:
1. Tangled - Beálózva
1.5 Holy Frigging Matrimony: A Tangled Series Short Story
2. Twisted - Fejvesztve (Két év utáni események Kate szemszögéből)
3. Tamed - (Dee Dee & Matthew története)
4. Tied - (Esküvői előkészületek Drew elmesélésében - mely kapcsán érzésem szerint ismét egy fergeteges utazásban lesz részünk)
Kiadó: Athenaeum
Eredeti cím: Tangled
Sorozat:Tangled
Fordította: Szieberth Ádám
Oldalszám: 320
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése