Meg Rosoff: Majd újra lesz nyár…

"Azon a nyáron, amikor elmentem Angliába az unokatestvéreimhez, minden megváltozott. Valamennyire a háború miatt is, hisz az állítólag nagyon sok mindent felborított, de mivel nem sokra emlékszem a háború előtti életből, az nem is igazán fontos most ebben a könyvben. 
Leginkább Edmond miatt változott meg minden körülöttem. 
Elmondom, mi történt. Itt és most - az én könyvemben."

A történet egy tizenöt éves lányról Daisyről szól, akit a szülei az angliai nagynénjéhez küldtek a szünidőre, hogy ne legyen otthon láb alatt. Daisy ezt egy cseppet sem bánta, sőt, kifejezetten örült, hogy nem kell tovább otthon egy levegőt szívnia a kibírhatatlan mostohaanyjával. Angliába érkezve Daisynek a nyüzsgő és forgalmas New York-i utcák után, kezdetben nehéz volt megszoknia a nagynénje farmjának csendjét és nyugalmát, de hamar ráérzett a vidéki élet ízére, melyben unokatestvérei, jelentős szerepet játszottak. Sajnos idő közben a nagynénjének a munkája miatt el kellett utaznia és így a négy, illetve Daisyvel együtt már öt gyerek egyedül maradt a farmon, ami egyfajta paradicsommá vált így a számukra. Élvezték a független élet izgalmát anélkül, hogy bárki megmondta volna nekik, hogy mit szabad és mit nem szabad tenniük. És persze ez idő alatt alakul ki Daisy és Edmond között a szerelem. 

Ez a boldogság azonban nem tartott túl soká, mert a háború mindent megváltoztatott, amiről tulajdonképpen nem sok mindent tudtunk meg, még az olyan legalapvetőbb tényeket sem, hogy melyik ország kezdeményezte és hogy annak mi volt a motivációja. Amit biztosan tudtunk, hogy Anglia megszállás alá került és egy idő után elkezdődött az erőszakhullám. Daisyt és az unokatestvéreit eleinte nem érdekelte a háború, mivel mindez egy olyan távoli eseménynek tűnt csupán a számukra, melynek nem voltak súlyos következményei rájuk nézve. De egy nap azonban mindez megváltozott és mindannyian ott találták magukat a háború kellős közén.

Nem is tudom, hogy hol kezdjem. Szerintem ez egy elég merész könyv az írónő részéről, mivel olyan témákkal foglalkozik benne, mint a háború, a szerelem, a kiskorú szex, az anorexia, a vérfertőzés és az erőszak. Ezek a dolgok már felsorolva is határozottan sokkolóak tudnak lenni, nemhogy egy ilyen rövid történetbe sűrítve, amellyel kapcsolatban, meglepő módon olvasás közben azonban mégsem így éreztem. A történet a jövőben játszódik és Daisy szemszögéből olvashatjuk (majdnem 10 év távlatából), ő volt a regény mozgatórugója és egyben a hőse is, egy okos és bátor, kitartó és elszánt szereplő. 

A képeket  könyvből készült filmből válogattam.

"Persze a túlélés érdekében Piperrel szükségünk volt egy tervre, amit nekem kellett kidolgoznom. Piper dolga az volt, hogy titokzatos teremtés legyen, az enyém meg az, hogy az e világi problémákat megoldjam, mert hogy így voltak leosztva a lapok, és fölösleges volt más szereposztáson agyalni."

Az unokatestvérek (három fiú és egy lány) érdekes karakterek voltak, kicsit furcsák, kicsit titokzatosak, olyanok, akiket valamilyen megmagyarázhatatlan és misztikus kapcsolat fűzött egymáshoz és a természethez. Élvezet volt olvasni, hogy milyen nagyszerűen érezték magukat így öten a zegzugos vidéki ház idilli környezetében és élték gondtalan életüket. A könyv technikailag két részre oszlik, és ez a nyugodt időszak a regény első felére esett, csakúgy, mint Daisy és Edmont kapcsolatának a kialakulása, ami szerelem volt első látásra. Edmond nem az a tipikus romantikus főszereplő volt, akikkel a mai YA (fiatal felnőtteknek szóló) regényben találkozik az ember. Ő nem egy átlagos tizennégy éves srác volt, a cigarettájával és a furcsa hajával... ő egy igazán különleges fiú volt.

"A haja, na igen: egy kicsit olyan, mintha saját magának vágta volna le éjjel egy baltával. De egyébként ő pont úgy néz ki, mint egy menhelyi kutyus..."

Bevallom, zavarban vagyok a kettőjük közötti kapcsolat miatt. Egyrészt azért, mert olyan tisztának és ártatlannak éreztem, másrészt viszont pont ezt a tiszta és ártatlan kapcsolatot nagyon is megbotránkoztatónak és zavarónak. És nemcsak azért, mert két, szinte még gyereknek számító tizenéves között jött létre, hanem mert ez a két fiatal rokoni kapcsolatban állt egymással. És ha már a témánál vagyunk, akkor azt is muszáj megemlítenem, hogy bár szó esett a szenvedélyről és a szexről - melybe egyébként az olvasó nem nyert betekintés - a védekezésről viszont nem, ami miatt végig azt hittem, hogy Daisy bajba fog kerülni. 

És akkor elérkeztünk a könyv második feléhez, ami már a háborúról szólt. A háborús események nem voltak részletesen kidolgozva, de mivel a történetet egy tizenéves szemszögéből láttuk, így talán mindez érthető is, hiszen Daisy figyelmét ekkor nem a nagyvilágban zajló események kötötték le, hanem a saját személyes problémái és hogy egyáltalán túlélje a háborút. Ennek köszönhetően a szörnyűségek a háttérben maradtak, bár kaptunk egy kis ízelítőt azokból a borzalmakból, amit Daisynek át kellett élnie amíg biztonságba nem tudta magát, de közel sem olyan részleteset, mintha mondjuk egy világháborús bestsellert olvastunk volna. 
Egyébként a könyv nagyon jól átadta azt a fejetlenséget, kilátástalanságot és kétségbeesést, amit egy esetleges háború következményei lennének. Akaratlanul is elgondolkodtam azon, hogy milyen szörnyű lenne a világ, ha nem lenne élelem, áram és víz, ha mindezek miatt az állatok elpusztulnának és az emberek éheznének az erőszakról már nem is beszélve... 

Egyszóval, nem tudnám pontosan megmondani, hogy mi volt az, ami az első oldaltól kezdve egészen a befejezésig fogva tartott a regényben... egyszerűen csak szerettem. Talán az elbeszélés stílusa és Daisy hangja - ami gyakran dacos és sebezhető volt - tette a könyvet oly vonzóvá és élvezetessé a számomra. 

Meg Rosoff

Az íróról, a könyvről és a belőle készült filmről sok információt és érdekességet találhattok, ha a könyv bemutatására szervezett turnéban résztvevő blogok között bogarásztok.


Kiadó: Európa
Eredeti cím: How I Live Now
Fordította: Tóth Tamás Boldizsár
Oldalszám: 224