Egy nagyon bájos animációs filmet szeretnék veletek megosztani, amit a Walt Disney készített és amit szerintem megérdemelten jelöltek Hollywood 85. legpuccosabb filmes gálájának díjára, annak is az animációs rövidfilm kategóriájába. Több közösségi oldalon és mások blogján is belefutottam már ebbe a filmecskébe, de ha esetleg netán, valaki még nem látta volna, akkor szánjon rá pár percet, mert megéri....
2013. jan. 31.
2013. jan. 30.
A hét borítója (és egy kis örömködés)
Végre befejeztem a vizsgáimat, úgyhogy volt itthon nagy örömködés. A gyerekek azért örültek, mert most már végre nem idegbeteg módjára fogok viselkedni velük, talán nem kiabálok majd minden apróságért és egy ideig biztos, hogy nem csinálok majd a bolhából is elefántot, a férjem, a drága pedig azért, mert végre lesz mit ennie és nem lep el bennünket a piszok. Lelkesedésükből, ami egyértelműen nagyobb volt, mint az enyém, messzemenő következtetéseket nem tudok levonni, de tegnap, amikor hazaértem...
2013. jan. 22.
Jennifer Ashley: Lord Mackenzie tébolya
A molyon figyeltem fel a könyvre, és mivel tetszett a
fülszöveg, no meg a műfaját tekintve is történelmi romantikus, így a megjelenése
után pár nappal már szaladtam is az újságoshoz, hogy megvásároljam magamnak. Kellemes meglepetésként ért, hogy a könyv ára egyáltalán
nem volt horribilis összegű, és a méretét tekintve is olyan kicsi, hogy röhögve elfér egy
női táskában, szóval már az első találkozásunk egy hatalmas pozitív élmény volt
számomra, holott még ki sem nyitottam a regényt.
Szokásomtól...
2013. jan. 16.
Dan Wells: Partials – Részben ember
2065-ot írunk. A Földön kevesebb, mint 40.000 ember maradt
életben. Hogy miért? A tudósok egy olyan emberi szuper fajt hoztak létre, akik
képesek voltak megvívni helyettünk a háborúinkat. Azonban pont e miatt, a
részben ember mivoltuk miatt, semmibe vettük és kitaszítottuk őket a társadalmunkból,
ami ellen ők természetesen fellázadtak és egy RM nevű vírus segítségéve
kiirtották szinte az egész emberiséget.
Egy évtizeddel később a legnagyobb probléma azonban mégsem
ez, hanem hogy ez...
2013. jan. 6.
Boldog szü-li-na-pot!
Ezen a héten lett két éves a blogom! Komolyan nem gondoltam volna, hogy ennyi ideig kitartok majd mellette. Képzeljétek... még mindig szeretem! :)
Van, hogy kevesebb időt töltök vele, mint szeretném és van, hogy többet, ilyenkor a férjem soha nem mulasztja el megjegyezni, hogy olyan lelkesen blogolok, mintha fizetnének érte, ami nem is lenne rossz. De ez nem így van.
Amikor elkezdtem ezt az egészet, akkor meg voltam győződve arról, hogy valami változást, valami kihívást, valami újat...
2013. jan. 4.
Katarina Mazetti: Családi sírbolt
Pár hónappal ezelőtt egy igen lelkes bejegyzést írtam A pasi a szomszéd sír mellől című könyvről, aminek a stílusa lehet, hogy sokaknak egy kissé nyers,
közönséges(?) és szókimondó volt - ami miatt nálam is kilógott az eddig
olvasott olvasmányaim közül -, de ez engem egy cseppet sem zavart, sőt,
kifejezetten tetszett. Szóval itt van a következő rész, melyben az előző
könyvben megismert könyvtáros (Desirée) és parasztgazda (Benny) története tovább folytatódik. A sztori ott maradt félben ugye,...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
