Boldog szü-li-na-pot!

Ezen a héten lett két éves a blogom! Komolyan nem gondoltam volna, hogy ennyi ideig kitartok majd mellette. Képzeljétek... még mindig szeretem! :) 

Van, hogy kevesebb időt töltök vele, mint szeretném és van, hogy többet, ilyenkor a férjem soha nem mulasztja el megjegyezni, hogy olyan lelkesen blogolok, mintha fizetnének érte, ami nem is lenne rossz. De ez nem így van.

Amikor elkezdtem ezt az egészet, akkor meg voltam győződve arról, hogy valami változást, valami kihívást, valami újat szeretnék az életemben, amire az olvasási élményeimnek blog formában történő megosztása másokkal, tökéletes megoldásnak bizonyult. Bekerültem egy virtuális közösségbe és olyan embereket ismerhettem meg, akik gazdagabbá tették az életemet, még akkor is, ha sokukkal személyesen még nem is találkoztam.
Nem mondom, hogy nem volt egy-két olyan pillanat, amikor úgy gondoltam, hogy én ezt nem csinálom tovább és kifüggesztem a "zárva" vagyok táblát, de aztán aludtam rá egyet, kettőt.... sőt volt hogy hármat is, és aztán újra megjött a kedvem és ugyan ott folytattam, ahol abbahagytam.

És, hogy mik a terveim az idei érve? Őszintén? Nincsenek terveim. Úgy gondoltam, hogy azt olvasok majd amihez épp kedvem tartja, vagy netán rettentő érdekel. Amit igazán sajnálok, hogy nem vezettem összesítést a vásárolt könyveimről, aminek az összegével most sokkolhatnám magam és az olvasóimat.... no nem baj, majd az idén.
Statisztikám? Az sincs. Úúútálom őket és egyébként sem látom értelmét számokba önteni az olvasmányaimat, helyette inkább köszönetet szeretnék mondani minden kedves olvasómnak és követőmnek, hogy hozzászólásaikkal színesebbé és gazdagabbá tették az én kis könyves kuckómat.

Végezetül pedig nem tudom megállni, hogy visszatekintve az olvasmányaimra a teljesség igénye nélkül néhányat közülük - amik valami miatt maradandóak voltak a számomra - kategóriába soroljam nektek... és persze magamnak is.

Az év legjobb könyve az Egy haláli szingli meséi és a Cinder volt.
A haláli szingli a humora miatt tetszett nagyon, ráadásul paranormális (amit akkor még nem kezdtem unni) és chick-lit is egyben, amiért pedig rajongok. A Cinder pedig azért nyerte el a tetszésemet, mert a Hamupipőke feldolgozása és én még mindig oda vagyok a királylányos mesékért.

Az év legrosszabb könyve a Másvalaki volt. Nem is írtam róla semmit, mert annyira borzasztó volt, hogy nem érdemelte meg a rá fordított időt.

Az év legnagyobb meglepetése a két Andrew Nicoll könyv volt, A derék polgármester és a Valdez, amik történetei a mai napig itt motoszkálnak a fejemben.... eszméletlen szépen ír ez az ürge, valamint a  Drága Tess!, aminek a vége hatalmas meglepetés volt.

Az év legnagyobb csalódása a Tökéletes kémia volt. Mi a fenét esznek rajta olyan sokan.... tényleg nem értem.

Az év legszórakoztatóbb könyve Mazettitől  A pasi a szomszéd sír mellől és a Családi sírbolt. Eszméletlen jó könyv mind a kettő.

Az év legszebb borítója pedig A pasi a szomszéd sír mellől c. könyvé, mert akárhányszor ránézek mindig jókedvre derít.

Hát röviden ennyi. Köszönöm, hogy a tavalyi évben velem voltatok és olvastatok, hogy a bejegyzéseimhez  hozzászóltatok és véleményt mondtatok... remélem az idei év is hasonlóan jó lesz, ha nem jobb!