Végre befejeztem a vizsgáimat, úgyhogy volt itthon nagy örömködés. A gyerekek azért örültek, mert most már végre nem idegbeteg módjára fogok viselkedni velük, talán nem kiabálok majd minden apróságért és egy ideig biztos, hogy nem csinálok majd a bolhából is elefántot, a férjem, a drága pedig azért, mert végre lesz mit ennie és nem lep el bennünket a piszok. Lelkesedésükből, ami egyértelműen nagyobb volt, mint az enyém, messzemenő következtetéseket nem tudok levonni, de tegnap, amikor hazaértem és közöltem velük a jó hírt, a napnál is világosabbá vált számomra, hogy az ő számukra ez a vizsgaidőszak sokkal cidrisebb volt, mint nekem. De, mint azt egy kedves ismerősöm szokta volt mondani: teher alatt nő a pálma....
Mindenesetre, hogy a blog ne halljon be végleg, hoztam nektek egy gyönyörű, a mostani hangulatomhoz illő borítót, hogy legyen mit nézegetnetek, amíg én regenerálódom és egy jó könyvvel újra feltöltöm magam, amiről persze majd nektek is beszámolok. Mert azt ki nem hagynám.:)
Gratulálok a vizsgádhoz! A borító pedig csodaszép <3 (gondolom a könyv is hasonló jó lehet)
VálaszTörlésGratu! :) Én múlt héten fejeztem be őket, annyira jó volt végre letudni őket.
VálaszTörlésJöhet a jól megérdemelt olvasás! ;)
Nagyon szép könyv:-) ismét:-)
VálaszTörlésÖrülök , hogy ismét itt vagy. Lassan már össze-vissza olvasok mindent , mert nem tudom , hogy mit érdemes:-) Zsuzsi
Köszi lányok, tényleg olyan felüdülés, hogy végre túl vagyok rajtuk, de annyira lefárasztottak a vizsgák, hogy most a legszívesebben elmennék pár napra remetének. Persze jó sok könyvvel.:)
VálaszTörlésOlyan jót nevettem Zsuzsi, amit írtál "Lassan már össze-vissza olvasok mindent..." :D köszi :)