Biztos sokaknak furcsán hangzik, ha azt mondom, hogy a krimi műfajában ez az első olvasmányom. Amit aztán így utólag nem is igazán kriminek, hanem inkább pszichológiai thrillernek éreztem. Hogy mégis miért pont ezzel a könyvvel kezdtem? Mert az izgalmasnak tűnő történet és nem utolsó sorban a rengeteg pozitív kritika alapján úgy gondoltam, hogy bátran belevághatok. Féltem ugyan attól, hogy talán majd meg kell „küzdenem” a könyvvel, de kellemesen csalódtam.
A történet a könyv elején két szálon fut, amelyek a cselekmény előrehaladtával összefonódnak. Az egyikben Evat ismerhetjük meg, aki a férje hűtlensége miatt áll bosszút, míg a másik szálban Jonas a szereplő, aki évről évre hűségesen gondozza barátnőjét a korházban, míg egy nap rájön, hogy soha nem fog felébredni a kómából és egyre inkább tudatosul benne az az érzés, ami Evaban is, hogy elárulták. Ez az árulás indítja el mindkét szereplőnél a lavinát.
Eva és férje kapcsolata megromlott, és mindez úgy történt, hogy Eva észre sem vette. Ő irányította a családot, övé volt a legnagyobb felelősség, amivel meg is tudott birkózni. Amikor megtudja, hogy férje megcsalta, akkor sem omlik össze, hanem tudatosan kezdi tervezni a jövőjét és a bosszúhadjáratát. Azt hiszem, hogy irigylem Eva energikusságát és a határozottságát. Ő egy erősen irányító típusú egyéniség. Teljesen érthető, hogy a férje nem érezte jól magát ebben a kapcsolatban, ahol feleslegesnek és haszontalannak érezte magát. Így az sem meglepő ha más valakinél keresett vigaszt. A kettejük közti kommunikáció borzalmas volt. Legszívesebben megráztam volna mindkettőt, hogy üljenek le és beszéljék meg a problémáikat. Hasznos lett volna tisztázni a megválaszolatlan kérdéseket és a ki nem mondott vádaskodásokat.
A történet másik szereplője Jonas, akinek a személyisége már kissé bonyolultabb és rémisztőbb. Eleinte azt hittem, hogy egy szerencsétlen fiatalember, akinek valamilyen baleset folytán kómába esett a kedvese. Aztán fokozatosan kitisztul a kép és egy új vélemény alakul ki róla, amely már nem a sajnálat, hanem valami egészen más.
A könyv olvasása közben egyre feszültebb lettem és az események alakulásával egyre nyomasztóbbnak éreztem a történetet. Az író a feszültséget egészen a könyv végéig fenntartotta, sőt fokozta. Mindezt úgy, hogy nem volt semmilyen izgalmas nyomozás, vagy olyan bűntény, amelynek a tettese a végkifejletig ismeretlen. Számomra kiszámíthatatlan volt a történet, de végig bíztam abban, hogy jó vége lesz.
Értékelés: 5/5
Köszönöm a könyvet az Animus Kiadónak!
Eredeti cím: Svek
Fordította: Szöllősi Adrienne
Oldalszám: 197
Egyre jobban szeretném ezt a könyvet.:)
VálaszTörlésBiztos vagyok benne, hogy nem fogsz csalódni ha elolvasod.
VálaszTörlésJól hangzik. Mostanában hiányoznak a krimik, Karen Rose is csak nyáron fog megjelenni valamikor.
VálaszTörlés