Nemrég jelent meg - a sokak által nemcsak a mozifilmből ismert - Aranyhaj című mesekönyv a Manó Könyvek gondozásába. Amikor a kislányommal tudomást szereztünk a könyvről, nagyon megörültünk, hiszen hozzánk is eljutott már Aranyhaj híre (annak ellenére, hogy nem láttuk még a filmet). Hogy melyikünk volt boldogabb, azt már nem tudnám megmondani, én mindenesetre annak örültem, hogy először mesekönyvből ismertethettem meg a történetet a gyermekemmel. A Grimm testvérek eredetileg Rapunzel című meséjét idehaza Galambbegy vagy Aranyhaj néven ismerjük. A mesekönyvet Sarah Gibb illusztrálta, akinek a nevével A királykisasszony, akinek nem volt birodalma című könyv kapcsán már sokan találkozhattak.
Ebben a történetben is - mint az már sok más mesében is oly gyakran előfordul – Aranyhaj, édesapja meggondolatlan ígéretének esett áldozatul. Egy fej salátáért kellett gyermekkorát a világtól elzárva töltenie egy sötét erdő közepén álló magas vártoronyba bezárva. A boszorkány, aki felnevelte, ha gonosz is volt, hanyag szülőnek nem volt mondható ugyanoi szigorú nevelésben részesítette Aranyhajat, akihez csupán hosszú hajfonatán keresztül lehetett feljutni a toronyba. Mint minden valamirevaló királylányos mesében ebben a történetben is megjelenik a királyfi, aki megküzd a gonosszal. A szerelmeseknek emberfeletti megpróbáltatásokat kell kiállniuk ahhoz, hogy boldogan éljenek, míg meg nem halnak. A mese tanulságaként pedig a gonosz elnyeri méltó büntetését.
Akinek (úgy 4-5 év körüli) kislánya van , az biztosan tudja, hogy milyen rajongással van egy gyermek ebben a korban a királylányokért és úgy általában mindenért, ami rózsaszín. Néha engem is magával ragad a lányom lelkesedése és én is kislánynak érzem magam mellette. Talán ezért is sikerült ennek a könyvnek ennyire elvarázsolnia.
Ahogy belelapoztam rögtön éreztem, hogy ez az egyik legszebb mesekönyv, amit az utóbbi időben láttam. A selymes fényű címfelirat és az apró virágok, a leheletnyit kidomborodó mesefigurák különleges képi világot alkotnak. A könyvben Sarah Gibb irigylésre méltóan használja a színek hangulatkeltő hatását. A vidám részeknél világos és pasztell színeket használ, míg a félelmetes és rémisztő jeleneteknél a sötét színek jelennek meg. Rajzai annyira kifinomultak és annyira részletesek, hogy az egyes szituációk, melyeknek csak a fekete sziluettjei láthatók, könnyen felismerhetőek a gyermekek számára is.
Meg kell hagyni, hogy szégyentelenül lányos könyv az Aranyhaj a sok virág, a lila és rózsaszín színek használata miatt, de épp ez teszi oly gyönyörűvé és vonzóvá a kötetet a kislányok és a gyermeteg lelkű felnőttek számára.
Egy szó mint száz, ha hagyományos mesét keres valaki, különleges formában, akkor szerintem ez a könyv éppen megfelelő. Biztos vagyok benne, hogy senkinek nem fog csalódást okozni.
Egy szó mint száz, ha hagyományos mesét keres valaki, különleges formában, akkor szerintem ez a könyv éppen megfelelő. Biztos vagyok benne, hogy senkinek nem fog csalódást okozni.
A Grimm testvérek Rapunzel című meséje alapján írta: Alison Sage
Fordította: Totth Benedek
Illusztrálta: Sarah Gibb
Én imádtam gyerekkoromban Rapunzelt, ezért kíváncsi voltam a mesefilm feldolgozásra. Bár nagyon sokban eltér, de érdemes megnézni. Aranyos és szórakoztató :)
VálaszTörlésHát szerintem mi sem maradunk ki belőle. Az óvodában minden kislány erről beszél és Aranyhajnak akar öltözni farsangkor, pedig a fele még nem is látta.:))
VálaszTörlésEz a könyv annyira szép lehet!:) A filmet már láttam, nagyon tetszett, szerintem ti se hagyjátok ki.:) A farsangos dolog aranyos.:))
VálaszTörlésIgen, tervezzük, hogy megnézzük. Nem lehet kihagyni.:)))))
VálaszTörlés