Ian McDonald: Síkvándor (Örökkévaló 1.)

A Síkvándorra már nagyon régóta fentem a fogam, egyrészt a tartalma volt hívogató a számomra, másrészt pedig a borítója, amibe menthetetlenül szerelmes lettem - hihetetlen, de ez a steampunkos kép teljesen levett a lábamról, képzeljétek, hosszú percekig képes voltam elnézegetni olvasás közben e sötét és komor London felett lebegő gyönyörű léghajót, ami aztán kellőképpen be is indította a fantáziám. Szerencsére a könyv külleme mellett a belbeccsel is többé kevésbé meg voltam elégedve. Tetszett...

Tovább olvasom...

Mhairi McFarlane: Helló, szia, szeretlek!

Mhairi McFarlane könyve egyike volt azoknak, amiket nagyon vártam a nyári megjelenések közül. Emlékszem, amikor először elolvastam a fülszövegét már repült is rögtön a kívánságlistámra, mivelhogy úgy gondoltam, hogy egy pár órás, jóleső derűs szórakozásnak biztos megfelel majd a számomra. A témáját tekintve is tökéletesen klappolt az ízlésemhez, mivelhogy egy roppant vicces és megható romantikus történetre, amolyan igazi csajos könyvre számítottam, amit tulajdonképpen meg is kaptam, csak a megvalósítással voltak...

Tovább olvasom...

Rolf Lappert: Pampa Blues

Erre a könyvre még februárban figyeltem fel, amikor is a Tilos az Á Kiadó volt oly kedves és megosztotta a közösségi oldalán az első félévre vonatkozó terveit. Miután elolvastam a könyv tartalmát rögtön valami megmagyarázhatatlan és roppant különös vonzalmat kezdtem el érezni iránta, tudjátok, azt a bizonyos én a tiéd, te az enyém típusú érzést, ami után már nincs visszaút, úgyhogy amikor pár hónappal később rendelhetővé vált, én azonnal le is csaptam rá és tűkön ülve vártam, hogy végre a kezembe vehessem....

Tovább olvasom...

Könyvek, amiket várok #28

Ismét elérkezett az idő, egy újabb Könyvek, amiket várok poszt megírásához. Nem mintha nem lett volna az eltelt időben jó néhány olyan új kötet, mely megjelenésének a hírét veletek is meg szerettem volna osztani és együtt örömködni, de vagy olyan könyvekről volt szó amikről már minden blogger írt - Dunára vizet vinni, meg aztán ugye minek -, vagy egyszerűen csak azért az egy-két darabért igazán kár lett volna billentyűzetet ragadnom. Most azonban annyi újdonságra akadtam, hogy nem győzőm csak kapkodni...

Tovább olvasom...

Gaura Ágnes: Vámpírok múzsája (Borbíró Borbála 1.)

Olyan, de olyan rég olvastam már egy igazán, harapnivalóan izgalmas és humoros vámpíros könyvet, hogy már teljesen ki voltam rá éhezve. Szerencsére a vcs kihívásomba kettőt is beválogattam - szeretem őket na, miért is tagadjam -, így került a kezembe Gaura Ágnestől a Vámpírok múzsája. Bevallom nem szívesen olvasok magyar írók tollából, mert ordas nagy előítéletekkel viseltetek irántuk (köveket a postaládámba kérem) persze próbálom ezen ellenérzéseimet kordában tartani, sőt mi több, küzdeni és...

Tovább olvasom...

Jennifer L. Holm: A tizennegyedik aranyhal

Úgy gondoltam, hogy én erről a könyvről csak röviden fogok írni, mert egyrészt nem igazán hagyott mély nyomot bennem, másrészt pedig irtó meleg van és én ebben a nagy hőségben nemhogy írni, de a napi feladataim elvégzésére alig tudok koncentrálni, úgyhogy röviden és tömören íme a mondandóm. Tetszett a könyv... mert elvarázsolt a borítója... najah, ez okozza mindig a vesztem; mert jó volt az alapötlete;                          ...

Tovább olvasom...

Csak úgy...

... mert olyan rég volt már ilyen. ...

Tovább olvasom...

Emma Donoghue: Érzékek tánca

Az a helyzet, hogy én még egyetlen könyvet sem olvastam Emma Donoghue-től, úgyhogy sokat töprengtem azon, hogy az Érzékek tánca kell-e nekem vagy sem, mert az írónő könyveivel való ismerkedést szívem szerint A szoba című nagysikerű regényével szerettem volna kezdeni, de mivel a sors úgy hozta, hogy ez a könyv került hamarabb a kezembe, így hagytam magam és engedtem a csábításnak. A regény egy megtörtént eseményből meríti a témáját, pontosabban egy megoldatlan gyilkosságból, amely 1876-ban...

Tovább olvasom...