Blogturné ~ Kevin Hearne: Üldöztetve - A Vasdruida krónikái #1

Atticus O’Sullivan egy kétezer éves és cseppet sem fáradt druida, aki még régen… nagyon régen ellopott egy mágikus kardot, a Fragarachtot, egy kelta istenségtől, aki ez miatt nagyon berágott rá és azóta is üldözi. Az évek teltek, Atticus pedig folyamatosan csak menekült, ez a kelta istenség meg egyre csak dühösebb lett, amikor minden egyes alkalommal Atticusnak sikerült kicsúsznia a kezei közül. Mindez persze nem csak Atticus vak szerencséjének volt köszönhető, hanem titkos segítőtársainak is, akik mindig figyelmeztették és segítették őt, ha épp veszélyben tudták az életét. Atticus most Arizonában él, ő az utolsó vasdruida. Van egy kisebb ezoterikus könyvesboltja, egy kutyája Oberon, egy kedves öregasszony szomszédja, aki szeret a tornácon ülve whiskyt szopogatni a naplementében... van egy vérfarkas és egy vámpír ügyvédje, jóban van - vagy legalábbis eddig úgy tudta - a helyi boszorkányegylettel és egy pár felettébb szemrevaló dögös istennővel.

A könyv egy rövidebb monológgal kezdődik, amiben megismerhetjük főhősünket, aki valójában egy 2100 éves ír druida (idősebb, mint a világ legelterjedtebb vallása) és aki látszólag az utolsó a fajtájából. Testét különböző ősi tetoválások borítják, melyek közvetlen kapcsolatban állnak lényével, rajtuk keresztül szívja magába a föld energiáját, ha épp szüksége van rá, amire bizony a könyv vége fele egyre sűrűbben került sor. Idős kora ellenére nagyon fiatalos,  nem látszik többnek 21 évesnél - mondhatni szemrevaló kis vörös -, aminek megvoltak a maga előnyei:

"…ha elugrom az élelmiszerboltba, és az emberek meglátják, vörös hajamat, fehér bőrömet és hosszú kecskeszakállamat, azt gondolják, hogy biztos focizom, és mellé Guinnesst vedelek. Ha ujjatlan pólóban lépek ki az utcára, és észreveszik a jobb karomat borító tetoválásokat, egyből azt hiszik, egy rockbandában játszom, és szétfüvezem az agyam. De az még véletlenül sem vetődne fel bennük, hogy egy ősi druida vagyok – és ez az oka, hogy úgy nézek ki, ahogy."

A könyv cselekménye nem túl bonyolult, adva van egy druida, aki ugye ezt a mágikus kardot bitorolja és adva van egy gonosz isten (a szerelem istene), aki mindent latba vet, hogy ezt a kincset elvegye tőle. Különböző lényeket (tündéreket, óriásokat, démonokat…. ) küld a srácra, aki sikeresen megküzd mindegyikkel, amitől ennek az istenségnek elgurul a gyógyszere és az évek óta benne gyülemlő gyűlölet plusz a kard utáni gyilkos vágya a könyv végén olvasható végső összecsapásban csúcsosodik ki.

Általában az olvasni kívánt könyveim előtt, mindig tájékozódom, hogy biztos ne vetődjek velük árnyékra, úgyhogy ezt a könyvet is leinformáltam mások véleményén keresztül és mivel rengeteg pozitív értékelésekbe futottam, így mindent elsöprő magabiztossággal vágtam bele az olvasásba.

Nos, én is csak megerősíteni tudom a könyvről szóló dicsérő szavakat. Egy igazi urban fantasyval volt dolgom, amit kész felüdülés volt olvasni. Én szívem szerint nem is a történet cselekményét hangsúlyoznám ki nektek, hanem magát a főszereplőt és annak különleges személyiségét, ami a könyv igazi ízét és zamatát adta. A mitológia hátteret kedvelőnek kész Kánaán lesz a könyv, ami szerencsére tisztán és érthetően volt kidolgozva – a megfelelő magyarázatokkal tökéletesen kielégítette a kíváncsiságomat -, illetve ott voltak még a különböző lények, amelyek csak tovább emelték a történet fényét. De a könyv fénypontja minden kétséget kizárólag a humoros párbeszédek voltak Atticus és a kutyája, Oberon között, ami nálam magasan vitte a pálmát, illetve rendkívül humorosnak és ötletesnek találtam, ahogyan az író azt a néhány istenséget - Morrigant a halál és Flidaist a vadászat istennőjét - a mi mai, modern korunkba helyezte.

Mivel a történet vége kiszámítható, így a szereplőkért felesleges izgulni, amit egyébként egy cseppet sem bántam, mivel olyan ügyesen terelte el erről az író a figyelmemet a rengeteg akcióval, a dinamikus történetvezetéssel, a szimpatikus szereplőkkel, a beszélő kutyával és a jól kitalált városi környezettel, hogy erre a kifogásomra a végén már én is csak legyinteni tudtam, nem a meglepetései miatt szerettem ezt a könyvet. Kicsit ugyan sérelmeztem, hogy nem volt egy fikarcnyi romantika sem benne, és Atticus libidóját ismerve úgy gondoltam, hogy talán becsúszhat még a következő részekben egy kis romantikus bizsergés, de akik olvasták már a folytatást, azok elárulták, hogy ilyenre ne is számítsak, még akkor se, ha Attikcus egy újdonsült igen szemrevaló és csábos tanítványra tett szert a könyv végére.

A sorozat részei egy csokorban, melyek közül a másodikat Megátkozva címen már október 30-ára ígéri a kiadó.

Kiadó: Könyvmolyképző
Eredeti cím: Hounden
Fordította: Acsai Roland
Oldalszám: 287

Néhány érdekesség az íróról

Kevin Hearne

Kevin már fiatal kora óta nagy képregény és Star Wars rajongó volt. A mai napig emlékszik arra a napra, amikor először látta a filmet a moziban. Hét éves volt, amikor a szülei elvitték a Cine Capriba Phonixbe, amely akkor az állam egyik legnagyobb mozivásznával rendelkezett. Amikor az a bizonyos Csillagromboló feltűnt a vásznon, az volt a legtutibb dolog, amit valaha látott. Bár annak ellenére, hogy a film elkötelezett rajongója volt, titkon mégis remélte, hogy Leia Hercegnő furcsa hajviselete nem fog elterjedni ebben a galaxisban. Még attól sem riadt vissza, hogy használja az Erőt és egy lézerkarddal Jedi lovagnak képzelje magát és a szegény kutyájára parókát téve Wookiee-vá változtassa. (Forrás)

"Egy született arizoniai, aki legnagyobbra a légkondicionáló feltalálóját tartja, bár nem tudja, ki volt az. A flagstaffi Northern Arizona Universityn diplomázott, és most gimnazistáknak oktat angol irodalmat. Amikor nem dolgozatokat javít, a bazsalikomjait pátyolgatja, vagy tájképeket fest a lányával. Egyébként imádja a betűtípusokat, önfeledten játszik a kutyákkal, és ha nagy ritkán esni kezd, akármit csinál, otthagy csapot-papot, és rohan egyesülni az égi áldással. Szeret túrázni, gyakorta csábul a képregények tiltott élvezetére, és egy kicsit, de annál otthonosabb házikóban lakik feleségével és kislányával."

Nyereményjáték

A Könyvmolyképző kiadónak köszönhetően a turné során három példányt sorsolunk ki ebből a remek könyvből. A játék szeptember 23-án kezdődik és október 1-én éjfélkor ér véget.

Játékleírás:

A régi időkben egyes, kelta nyelveket beszélő népek a rovásíráshoz hasonló abc-t használtak: ez volt az ogham, melyet eredetileg feltehetőleg fába véstek.

Az ír mitológia szerint az írást Oghma, az ékesszólás istene találta fel; az ő nevéből származik az Ogham szó. A legenda úgy tartja, hogy Oghma egy nyírfaágba vésett üzenetet küldött Lughnak, az istenek ezermesterének, hogy az menekítse el a veszély elől Oghma feleségét.

A ti feladatotok, hogy a nyolc állomáson található képrejtvényeket megfejtsétek. Minden állomáson találtok egy képet, melyre ogham írásmóddal egy, a könyvhöz illetve annak témájához szorosan kapcsoló szót karcoltunk. Tudom, kicsit nehéznek tűnhet a játék, de könnyítésképp minden szóhoz valamilyen segítséget kaptok: Keressétek a bejegyzésekben kiemelt betűket, amik a keresett szót alkotják, ám hogy ne legyen túl könnyű, a betűket nem sorrendben adjuk meg. Illetve minden kép tartalmaz egy újabb segítséget, ami körül írja, hogy mi is lehet a keresett szó. Emellett persze még azt a csodálatos találmányt - az internetet is segítségül hívhatjátok.

Minden megfejtéssel plusz egyszer kerül a nevetek a kalapba, így érdemes megoldani az összeset, hogy minél nagyobb esélyetek legyen a könyv megnyerésére!

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai

A Könyvmolyképző Kiadónál 2013. szeptember 30-án jelenik meg Kevin Hearne: Hounded -Üldöztetve című regénye. A Blogturné Klub, idehaza még szokatlan módon - blogturné keretében mutatja be a könyvet, szeptember 23-tól nyolc napon át más más blogon jelenik meg a könyv kritikája, egybekötve a könyvhöz kapcsolódó érdekességekkel.

09/23 - Függővég
09/24 - Szilvamag olvas - aprócska érdekesség az íróról
09/25 - Deszy könyvajánlója - Vasdruida tetoválások
09/26 - Roni Olvas - karakter bemutató
09/27 - Kelly Lupi olvas - ír farkaskutyákról pár érdekesség
09/28 - Nem harap a... - így készült a borító
09/29- Angelika blogja - "kettős nézőpont"
09/30 - Dreamworld - idézetek