Alex T. Smith: Claude a cirkuszban

Hogy Claude történeteit mindenki ugyan úgy szereti-e, mint én? Azt nem hinném. Persze biztos vannak olyanok, akik igen és olyanok is, akik nem, mindenesetre én határozottan a Claude rajongók táborát gyarapítom.

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy amikor a legelső részt a kezembe vettem (Claude a városban) és belelapoztam, nem voltak kételyeim a könyvvel kapcsolatban. Mert ugye mit láttam? Egy kissé bugyuta, piros micisapkás, túlzottan nagyfejű kutyát és az ő piros csíkos zokniját, akik a képeken, hát nem épp a szivárvány összes színében pompáztak. De aztán jobban megnézve őket és a történetet is hozzáolvasva a könyv stílusa, hangulata és egyedi humora egyből elvarázsolt és magával rántott.

Ezek után ugye mondanom sem kell, hogy milyen kíváncsian vártam a következő, immár a harmadik rész megjelenését.

Ebben a könyvben Claude és hű barátja, Bolyhos Zokni uraság egy parkba mentek sétálni, ahol van ám minden, mi szem szájnak ingere. Első ránézésre – mivel a kedves olvasó is rálátást kap a parkra, egy térkép formájában - nekem olyannak tűnt, mintha Claude egy hatalmas vidámparkba csöppent volna; ahol van csónakázótó, játszótér, japán pagoda, golfpálya, kacsaúsztató, fagylaltos kocsi!........ és még mindig csak a felét soroltam fel azoknak az érdekességeknek, ami ebben a csodás parkban található. De mind közül a legfontosabb és a legizgalmasabb helyszín nem más, mint a Bámulatos Baltazár Káprázatos Cirkusza. Természetesen ez Claude figyelmét sem kerülte el, akin a cirkuszba betérve egy kisebb takarítási kényszer vett erőt, aminek az eredménye nem más lett, mint katasztrófa.  

Na de kezdjük csak az elején. Ha valaki azt hiszi, hogy egy parkban nem lehet galibát okozni, akkor az téved, mert Claudenak mindez, minden gond nélkül sikerült. A cirkuszig vezető úton rengeteg minden történt vele. Sikerült megzavarnia néhány békésen kocogó embert, aztán a golfpályán, - ahol mily borzalom, lyukak és labdák hevertek szanaszét - egy kellemetlen incidensben volt része, majd az előző részekhez hasonlóan  ismét lehetősége adódott, a hős szerepébe bújnia pár percig. És már el is érkeztünk a nap fénypontjához a cirkuszi előadáshoz, ami ugyan úgy, mint Claude ezen napja, szintén meglehetősen eseménydúsra sikeredett.

Féltem, hogy ez a rész már nem lesz annyira üde és vidám, mint az előzőek, de tévedtem. Az illusztrációk még mindig retró hatásúak és nagyon stílusosan megtartották a fekete, fehér és a piros színeket. A karakterek vidámak és humorosak, különösen a szőrős légtornász és a tetovált kötéltáncosnő keltették fel a gyermekeim figyelmét.

A könyv mérete kicsi, akár egy női táskában is könnyen elfér, illetve a szöveg nagy mérete miatt, az olvasni tanuló gyermekek is bátran megpróbálkozhatnak vele...... bár tartok tőle, hogy sok szülő, már csak a saját maga szórakoztatása érdekében is ragaszkodni fog a felolvasáshoz.

Claude, eddig megjelent köteti, rákattintva a képre a bejegyzésre ugrik:

Kiadó: Manó Könyvek
Eredeti cím: Claude at the Circus
Fordította: Totth Benedek
Oldalszám: 94