A Sári és a három Ottó után megérkezett hozzánk is a sorozat
következő kötete, melyben Sári gólt lő. Nagyon vártuk már ezt a részt, mert az
elsőt már rongyosra lapozgattuk, és bár a lányom soha nem akart
focira járni, még csak a fociért sem rajong igazán - mégis azt mondta, hogy ez mind nem számít, mert ami Sáriról szól, az csakis izgi lehet és mindenképp érdekli.
Sári, mint azt már az előző részből is megtudhattuk egy
óvodás korú kislány, akinek természetesen a korára jellemző problémákkal kell
megküzdenie miközben nagyon izgalmas kalandokba keveredik. Mint például az
előző részben, ahol egy kutyaszerző körútra indulva nem egy ölebbel,
hanem három jó baráttal a kicsi, a közepes és a nagy Ottóval tért haza. Sári
barátsága a három Ottóval azóta is töretlen, bár meg kell hagyni, nem problémamentes. Ugyanis a fiúk mostanában nagyon szeretnek focizni, amihez persze Sári
is szeretne csatlakozni, de a fiúk arra hivatkozva, hogy nincs labdaérzéke
kihagyják őt a játékból. Sári ez miatt persze szomorú és dühös is egyben, de nem hagyva annyiban a dolgot az apukája tanácsára
csatlakozik egy focicsapathoz. Ám mint kiderült mégsem olyan könnyű ez a foci,
mint ahogyan azt Sári gondolta és a csapattársak sem igazán kedvesek és
elnézőek vele szemben. De szerencsére, és a jó barátoknak hála kicsi Ottó Sári segítségére siet, és
megtanít neki egy-két olyan trükköt, amivel majd aztán a nagy meccsen igazán remekelhet.
Sárit ez alapján a két könyv alapján nem mondanám tipikus lányos lánynak,
mert ugye fiúkkal barátkozik és focizik ahelyett, hogy babázna vagy akár rajzolna. Szóval Sári határozottan a fiús lányok kategóriájába tartozik, ami nem probléma
sőt, épp ez teszi őt érdekessé a számunkra. A könyv illusztrációit még mindig
nagyon imádjuk, el nem tudom mondani, hogy mennyire tetszenek a szereplők humoros, karikírozott ábrázolásai, akiknél a kezek és a lábak vékonyak és kissé meghajlottak,
a fejek, a szemek és az orrok nagyok, ugyanakkor ajkak nincsenek vagy ha
vannak, akkor ki tudja mihez hasonlítanak, ami talán az egyetlen, ami kicsit
irritál a könyvben.
A kötet humoros és könnyed, csakúgy, mint az előző rész volt, a történet pedig egyszerű, de ennek ellenére bennünket ismét el tudott varázsolni, melyben az illusztrációk jelentős szerepet játszottak, amik ismét remek összhangban voltak és tökéletesen kiegészítették a szöveget. Érzésem szerint a szerző tisztában van a
gyermekek világával, és ennek köszönhetően képes az érzelmeiket is pontosan kifejezni, úgyhogy ismét egy remek könyvvel lettünk gazdagabbak, és persze izgatottan
várjuk Sári következő kalandját.
Tiina Nopola és testvére Sinikka Nopola |
Kiadó: Kolibri
Eredeti cím: Siiri tekee maalin
Fordította: Kovács Ottilia
Illusztrálta: Mervi Lindman
Oldalszám: 30
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése