2015. aug. 15.

Silvia Zucca: Asztrológiai útmutató összetört szíveknek

Az a helyzet, hogy én erről a könyvről csak igen röviden fogok ám írni, mert nemigen szoktam félbehagyni az olvasmányaimat, de most nagy szívfájdalmamra mégis ez történt.

Tudni kell, hogy ezt a szépséget hirtelen felindulásból vásároltam, és bár tisztában voltam vele, hogy lesz benne némi csillagjóslás - lásd főcím és fülszöveg, naná, hogy számítottam rá -, de hogy mindez ekkora mennyiségben és ilyen mélységben zúdul majd rám, arra viszont már egyáltalán nem. Olyan sok horoszkópos hókuszpók volt a könyvben, hogy attól számomra totál élvezhetetlenné vált az egész. Persze próbáltam mindezt lehámozni a sztoriról és egyszerűen csak átlapozni azokat a részeket, ahol például arról esett szó, hogy a Merkúr-Plútó szextil és a Mars-Hold trigon milyen hatással lesz majd Alice napjára - de sajnos kudarcot vallottam, mert ezen részek átugrását csak rövid ideig bírtam, a vége előtt bő száz oldallal - igen igen tudom, hogy már a finisben voltam - egyszerűen bedobtam a törölközőt.

Persze nem tagadom, aranyos kis romantikus könyv volt ez (az asztrológia szerelmesei biztos nagyon élvezni fogják), egész jó pillanatokkal és hatalmas beszólásokkal, melyek többször is hangos nevetésre késztettek, de valahogy mindez mégsem volt elég ahhoz, hogy folyamatosan fenntartsa az érdeklődésemet, bevallom kissé lassúnak és unalmasnak éreztem a cselekményt, a poénokat pedig néhol erőltetettnek. Ráadásul Alice szerencsétlenkedése a könyvnek úgy kb. a felétől már egy cseppet sem volt mulatságos, mindinkább bosszantó, és sajnos e szerencsétlen hősnőn kívül egyetlen olyan karaktert sem találtam magamnak a továbbiakban, aki miatt érdemes lett volna a végsőkig kitartanom. Úgyhogy végül is úgy döntöttem, hogy nem kínzom magam tovább, és a vége előtt nem sokkal, érzékeny búcsút vettem tőle.

Hogy kinek ajánlom a könyvet? A romantika kedvelőinek és az elvetemült asztrológia rajongóknak mindenképp, nekik biztos nagyon be fog jönni, én a részemről úgy gondolom, hogy túl rövid az élet és túl sok a jó könyv ahhoz, hogy bármit is csak azért olvassak végig, mert szörnyű nagy vétségnek érzem ezt nem megtenni.

Ui.: A könyv borítója egyébként annyira gyönyörűséges, hogy ahogy megláttam rögtön a hatása alá kerültem és azonnal olvasni akartam... kár, hogy nem váltotta be a hozzá fűzött reményeimet.

Kiadó: Libri
Eredeti cím: Guida astrologica per cuori infranti
Fordította: Bíró Júlia
Oldalszám: 508


8 megjegyzés:

  1. Jó, hogy ezt leírta, mert én is nézegettem a könyve, de inkább másikat szereztem be, de így biztos, hogy nem is fogom megvenni, mert a tömény asztrológia nem érdekel.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Senki kedvét nem szeretném elvenni a könyvtől, lehet, sőt biztos is, hogy lesznek olyanok, akiknek nagyon tetszeni fog, én azonban teljesen meglepődtem azon, hogy milyen mennyiségben és mélységben merültünk alá az asztrológia rejtelmeibe, természetesen a téma szerelmeseinek kész mennyország lesz ez a könyv, én azonban nem pont erre számítottam . :)

      Törlés
  2. Tényleg kár érte! De teljesen igazad van: sok a jó könyv, úgyhogy ne is kínozzuk magunkat! :)

    VálaszTörlés
  3. Az asztrológia csak szórakoztatásnak van benne és szomorú lenne, ha bárkivel azt hitetné el, hogy bármi is komoly ebből! Ez egy romantikus lektűr, ami némi bulvárasztrológiával van nyakonöntve, jobb esetben azért, hogy ez is a főhősnő butuskaságát hangsúlyozza (rosszabb esetben komolyan gondolta az írója, de reméljük nem!). Azért mondom ezt, mert magam gyakorló asztrológus vagyok, és csak hevettem a sok hülyeségen benne....ti se vegyétek komolyan!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Neeem, én sem vettem komolyan, de kicsit fárasztónak és soknak éreztem az asztrológiát a könyvben. Talán kevesebb több lett volna.

      Törlés