Patrick Lee: A futó

Már nem emlékszem, hogy hogyan került fel ez a könyv a radaromra, talán a friss megjelenéseket böngészve lettem rá figyelmes? – ki tudja, a lényeg, hogy a tartalmát olvasva úgy éreztem, hogy ezt nekem olvasnom kell. Még úgy is, hogy tudom a thriller nem igazán az én műfajom, lassan azonban mégiscsak kezdünk egyre közelebb kerülni egymáshoz, merthogy érdekes mód mostanában egyre több ilyet olvasok és, hogy őszinte legyek kívánok is. Ez a könyv pedig pont jókor jött, ráadásul az utóbbi idők egyik legjobbika volt. 

A történet egy Sam Dryden nevű fickóról szól, aki éjszakánként valamilyen különös kényszertől hajtva, mindig futni jár a közeli parti sétányra, ahol az egyik alkalommal szó szerint belefut egy  teljesen kétségbeesett az életéért menekülő kislányba. Magyarázkodásra nem sok idő marad, pillanatok alatt dönteniük kell, Samnek, hogy vajon segítsen-e a lánynak eltűnni az őt üldöző fegyveres férfiak elől, a kislánynak pedig, hogy vajon rábízhatja-e magát erre az idegen férfira? 

A kislány csak annyit tud magáról, hogy Rachelnek hívják, tizenkét éves, két hónapon át őrizték egy titkos börtönben, és valami olyan különleges képességgel rendelkezik, aminek lehetetlennek kellene lennie, de ezt nem sokkal a találkozásuk után fel is fedi Dryden előtt. Rachel azonban nem mindenre emlékszik a múltjával kapcsolatban, így nyilván nem tudhatja a legrosszabbat, azt a félelmetes titkot, amitől nemcsak a börtönőreinek, de a nekik parancsoló legmagasabb állású közszereplőknek is minden okuk megvan, hogy féljenek tőle. Ezért is veszik őket üldözőbe Amerika legtitkosabb hadi cégei, amik olyan műholdrendszerrel vannak felszerelve, ami elől nincs menekvés, de Sam jól veszi az akadályokat, hiszen zöldsapkásként és egy állami féllegális elit kommandónál leszolgált öt év alatt bizony ő is szert tett némi különleges képességre.

Ez egy rendkívül izgalmas és mindvégig valóságosnak tűnő sci-fi thriller volt, ami nem a távoli jövőben, hanem napjainkban játszódik. Az események olyan gyorsan pörögtek, hogy alig bírtam letenni a könyvet, szinte egyvégtében olvasnom kellett, úgyhogy most kivételesen egy kicsit sem éreztem túlzónak a borítón szereplő ajánlást, mely szerint ez a könyv egy „Hajmeresztően pörgős, magas oktánszámú regény!", mert bizony valóban egy roppant csavaros és gyors tempójú történetről van szó, akciófilmbe illő jelenetekkel, üres járatok és felesleges leírások nélkül. 

Amit kicsit hiányoltam belőle kezdetben, hogy a szereplőkről és azok mélyebb érzéseiről, alig tudtunk meg valamit - nyilván, mert szerencsétleneknek mindvégig csak menekülniük, ebből adódóan koncentrálniuk és gondolkodniuk kellett -, de végül is nincs okom panaszra, mert a könyv végére az érzelmeket is megkaptam. Persze ettől függetlenül mindkét szereplőről már a legelejétől kezdve kialakult bennem egy kép: Samről a családja elvesztése miatt egy megfáradt, zárkózott és megkeseredett emberé, Rachelről pedig egy szeretetre éhes elveszett kislányé, akik a legjobb időben találtak egymásra ahhoz, hogy megmentsék egymás életét. 

Szóval összességében egy nagyon élvezetes és eseményekben gazdag olvasmányban volt részem, az író stílusa letisztult és lényegre törő volt, a rövid és velős leírások pedig mindig kellőképpen meg tudták teremteni a történet feszültséggel és félelemmel teli hangulatát. Ráadásul a sztori vége sem volt leegyszerűsítve, hanem tartogatott bőven meglepetéseket a számomra, úgyhogy a sorozat következő részére is roppant kíváncsi vagyok, ami nem kell megijedni, nem függ össze ezzel, hanem Sam egy újabb - gondolom ehhez hasonló - ugyancsak izgalmas kalandját meséli majd el nekünk.

Patrick Lee

A sorozat részei:

1. Runner - A futó

2. Signal

Kiadó: Gabo
Eredeti cím: Runner
Sorozat: Sam Dryden
Fordította: 
Oldalszám: 384