On Sai: Calderon, avagy hullajelölt kerestetik

A könyvet már majd egy hónapja olvastam és mivel sajnos nem vettem a fáradságot, hogy rögtön utána papírra is vessem a gondolataimat róla, így ez most csak egy amolyan szedett-vedett bejegyzés lesz, amiért mindenkitől előre is elnézést kérek.

A legelső gondolatom a könyvvel kapcsolatban az volt, hogy ebből egy brutál jó filmet lehetne készíteni, no nem olyat, ami napok múlva is, teszem fel porszívózás közben folyamatosan ott motoszkál majd az ember fejében, de egy egyszeri, szombat esti könnyed és szórakoztató kikapcsolódásnak mindenképp megtenné.

"Genius Calderon meghúzta a ravaszt, de a lézerfegyver felmondta a szolgálatot. A zizegésből ítélve lemerült az energiacella. Meg sem lepődött rajta, csak fásult mozdulattal kivette a szájából a csövet, és az ablakon beszivárgó hajnali derengést bámulta.
Mara halott."

Már az első oldalakat olvasva elkapott a gépszíj és rögtön tudtam, hogy ez egy nekem való olvasmány lesz, elsősorban a humora és természetesen Calderon kapitány miatt, akinek rekordidő alatt sikerült belopnia magát a szívembe. A történet kicsit meghökkentő módon indul, ugyanis Calderon már a nyolcadik öngyilkossági kísérleténél tart (a fent olvasható idézetből láthatóan ismét eredménytelenül) mégpedig azért, mert mindig akad valaki vagy épp valami, ami e halálos tevékenységében meggátolja. És mivel kortól és helytől függetlenül egy temetkezés mindig is drága mulatság volt és lesz, és nem utolsó sorban egy úriember nem temetkezik hitelbe, így Calderonnak bizony pénz után kell néznie, ha kényelmes nyughelyet kíván magának biztosítani a jövőben. Nos a legkézenfekvőbb dolog  erre ugyebár a munka, amely nem is áll olyan messze hősünktől, így rendes emberhez méltóan, ám de nem rendes módon munkát is talál magának egy hatalmas űrcirkáló kapitányaként. Igaz gyakorlata és tudása az nem sok van hozzá, és az állást is gyanúsan könnyen kapta meg, de mindez egy cseppet sem zavarja, mivel bízik annyira magában, hogy tudja, nincs az a helyzet amiből ne tudná magát kivágni. Na és innentől kezdve kezdődik a bonyodalmakkal teli történet tele akcióval, ármánnyal és egy kis romantikával.

A könyv erőssége egyértelműen a karakterek voltak, és azok közül is elsődlegesen Calderon kapitány, akinek bevallom nem csak a humora és a külleme, de a talpraesettsége és a lovagiassága is teljesen levett a lábamról. Az érzékeny lelkéről és az emberek manipulálásában való kivételes tehetségéről már nem is beszélve, ami olyan jól ment neki, mint alkoholistának az ivás.
Felüdülés volt számomra a regény még akkor is, ha valami oknál fogva nem tudtam gördülékenyen haladni vele, amit lehet, hogy a fáradság hozott ki belőlem vagy csak egyszerűen nem állt rá az agyam az írónő stílusára, fogalmazásmódjára, a fene se tudja. Más negatívumot nem is igazán tudnék mondani róla, hacsak nem azt, hogy a végét kicsit túlírtnak éreztem, mintha csak azért szaporította volna a szerző a sorokat, hogy növelje a könyv terjedelmét, illetve volt egy jelenet - amikor Calderont átjárja a kard szelleme a szekrény tetején és egy kicsit még tovább is -, aminél kifejezetten olyan érzésem volt, hogy nem kellő gondossággal lett összefésülve az előtte és az utána következő részekkel.

Mindezek természetesen olyan apróságok voltak, amik egyáltalán nem rontották a könyv élvezeti értékét, sőt, hogy őszinte legyek nem gondoltam volna, hogy ez az űropera vagy inkább nevezzem űrponyvának(?) ennyire elnyeri majd a tetszésemet. Arról már nem is beszélve, hogy az elején olvasható ajánlást rendkívül kedves gesztusnak éreztem az írónőtől. Olyan személyesre sikerült, hogy tényleg elhittem, hogy ez a pár sor csak nekem szól.

"Ajánlom a regényt minden kedves Olvasónak, aki naponta ingázik munkába, iskolába a járműveken szardíniaként összezárva, átlopva a lelkét egy másik világba.
Ajánlom azoknak is, akiknek a vállán túl nehézzé vált az élet. Egy korty finom bor, egy jó ponyva és az asztalra tett láb engem is sokszor átsegített az élet zivatarán. Megtisztelve érzem magam, hogy most én mesélhetek."

On Sai

Az On Sai, ami számomra nem túl bizalomgerjesztő álnév egy magyar írónőt takar, akinek a honlapján még több részletet olvashattok a regényből.
Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: 288
Ár: 2.124.- (kartonált)