Anna Woltz: Black Box

A könyv egy Black Box nevű reality műsorról szól, amit akár szokványosnak is lehetne mondani a Big Brother és társai után, de mivel itt hét gyereket zárnak össze szülői felügyelet nélkül egy hónapra, egy feketére festett bekamerázott házba, így már azért mégsem mondanám annyira hasonlónak.

A történet tulajdonképpen egy párhuzamos világban játszódik - mert ezek az események a miénkben biztos vagyok benne, hogy nem történhetnének meg - ahol a fiatalok egy úgynevezett Ticket rendszeren keresztül mondják meg, hogy ők milyenek, és a világ milyen legyen körülöttük. A Ticket valójában egy kis kártya, amit maguk a gyerekek találtak ki, és ami öt szempontból értékeli a tulajdonosát. Minél magasabb a különböző tulajdonságoknál elért százalék, az illető annál ismertebb és népszerűbb lesz a társai körében. Ezek a tulajdonságok a külső, az ész, az egészség, a pénz és a vonzerő. Az ésszel és az egészséggel semmi problémám nincs, hiszen ha a gyerekek sokat tanulnak és egészségesen táplálkoznak annak mindenki csak örül. Azonban a pénz, a külső, és a vonzerő alapján értékelni bárkit is, az már nem biztos, hogy olyan jó dolog, nem csoda hát, ha ennek következményeként sokan a népszerűség és a magasabb százalék elérése érdekében még a plasztikai műtétektől sem riadnak vissza.

De térjünk vissza a show-ra, melynek ötlete Jacob Rijn, a vonzó és fiatalon befutott filmrendező fejéből pattan ki. Célja, hogy megismerje és megértse a gyerekeknek ezt a furcsa ticket őrületét, és megnézze, hogy ez miatt valóban annyira megváltoztak-e, hogy a felnőttek nélkül is képesek lennének boldogulni?

A Black Box szerkesztői csapata Rijnnel együtt öt tagból áll; két férfi és három nő. Közülük a legfiatalabb Jamie, egy 17 éves naiv, de lelkes Ticket használó lány, aki hamarosan őrülten szerelmes lesz Rijnbe, melynek következtében egyszerűen képtelen lesz helyes döntéseket hozni. Jamie kezdetben jó mókának és kivételes szerencsének tartja, hogy beválogatták ennek a műsornak a készítői közé, majd ahogy a szerelem egyre jobban elvakítja úgy süllyed egyre mélyebbre Rijn és annak menedzsere Gonggrijp által kitalált mocskos játékban.

Kezdetben nehezen hangolódtam rá a történetre, nem az író gyönyörű fogalmazása volt az, ami miatt végül is ráéreztem az ízére, hanem maga a cselekmény, és azoknak a lehetetlen és felfoghatatlan szituációknak a sorai, amik megtörténhettek ebben a könyvben. A szereplők érdekesek voltak, de egyikük sem nőtt közel a szívemhez. Kezdetben Jamie-vel próbáltam szimpatizálni, de az első baklövése után - amikor rögtön véget kellett volna vetnie a műsornak, de ő ezt nem tette meg - tőle is egyre távolabb kerültem.

Érdekes volt figyelni a gyerekek egymás közötti viszonyát a házban, és a felnőttek reakcióit az ő tetteikre, de ez utóbbi valahogy mégis sokkal több érzelmet váltott ki belőlem. Úristen, hogy én mennyire haragudtam a szerkesztőkre hogy engedték megtörténni a gyerekekkel azokat a szörnyűségeket, amiket még csírájában el kellett volna fojtaniuk. És ahogy mindezt az emberek csak tétlenül nézték a tévében miközben csipszet zabáltak és üdítőt ittak csak még bizarrabbá és felfoghatatlanabbá tette az egészet. Hihetetlen volt számomra, hogy senki nem háborodott fel a történtek miatt, ha akadtak is párna, akiknek nem tetszett a műsor olyan kis létszámban voltak, hogy semmit nem tudtak tenni ellene.
És az is érthetetlen volt a számomra, hogy miért nem jöttek egyik gyereknek sem a szülei az asztalt verve követelte, hogy azonnal hozzák ki onnan a gyermekét. Döbbenet volt, hogy Rijn és a többiek, mennyire nem tudtak erkölcsileg felelősségteljesen és józanul gondolkodni. Hihetetlen, hogy a pénz és a szenzáció-hajhászás mennyire ki tudja fordítani önmagukból az embereket, és hogy a siker érdekében mi mindenre vagyunk képesek.

A történet végét az író nem zárta le tökéletesen, ami kezdetben kissé zavart, de aztán rájöttem, hogy nem is az a lényeg, hogy mi lett a sztori pontos vége, hanem, hogy elgondolkodjunk azon, hogy valójában ki vagy kik voltak a hibásak a történtekért. 

Összességében jó kis könyv volt, kellőképpen sokkolt és hihetetlen indulatokat váltott ki belőlem, és mivel elsősorban a fiatalokhoz szól, így olyan fontos témákat boncolgat, mint a másoknak való megfelelés kényszere, az időskori ellátás, az öregség és az eutanázia kérdése, és nem utolsósorban, hogy milyen hatalmas befolyással is bír a média és a különböző közösségi oldalak a körülöttünk lévő világra.

Anna Woltz

Kiadó: Tilos az Á Kiadó
Eredeti cím: BlackBox
Fordította: Rádai Andrea
Oldalszám: 230