Szerettem Fiona Paul Méreg című könyvét, és bár nem volt tökéletes, mégis meglehetősen nagy svunggal vett le a lábamról. Így nem volt kérdéses, hogy a trilógia második részét is olvasni fogom, úgyhogy már alig bírtam kivárni, hogy végre megjelenjen és a kezembe vehessem. Próbáltam minél lassabban haladni vele, hogy tovább tartson, de bevallom őszintén, hogy ez nekem nem nagyon ment. Tudom tudom mohó vagyok és ezt el is ismerem, de mit csináljak, ha egyszer
annyira magával ragadt a reneszánsz Firenze hangulata, a sikátorokban
megbúvó titkok és rejtélyek utáni nyomozás izgalma, és nem utolsósorban Cass érzéseinek fejlődése, hogy szinte két nap alatt faltam fel az egészet. És bár egy trilógia középső
részénél mindig megvan a veszélye annak, hogy az egy unalmasabb, amolyan
töltelék rész lesz - ami a nagy dolgokról a még nagyobbakra való áttérést vezeti
majd fel -, de a Belladonnánál ha ez az átvezető jelleg meg is volt, egy cseppet
sem volt érzékelhető, ellenkezőleg. Ez a könyv sokkal jobb és szerethetőbb volt,
mint az elődje.
Az Örök Rózsa titkai folytatásában Cass élete romokban hever,
mivelhogy Falco elhagyta Velencét - és vele együtt őt is - , hogy nevet
szerezhessen magának Firenzében, mint elismert festőművész. Vőlegényét Lucat pedig koholt vádak
alapján eretnekség vádjával börtönbe zárják, és ha nem siet gyorsan valaki a
segítségére, akkor minden jel szerint fel is akasztják. Cass-nak tehát
meg kell mentenie Lucat, ami azt jelenti, hogy meg kell keresnie az egyetlen
dolgot, amely bizonyíthatja vőlegénye ártatlanságát, az Örök Rózsa rendjének könyvét. Így
hát Cass Firenzébe indul, abba a városba, amit megszálltak a vámpírok és amely
Falco otthona is egyben, aki nem mellékesen épp a rend - amely olyan tudósokból álló titkos társaság, akik emberi maradványokon kísérleteznek - döbbenetesen szép
vezetőjének Belladonnának dolgozik.
Érdekes volt ez a könyv, főként a tájak és a különböző
helyszínek változatossága, valamint az Örök Rózsa rendet körülölelő rejtélyek kibontakozása miatt. A
történet számomra most nyílt ki igazán és vált teljesen érthetővé, bár biztos
vagyok benne, hogy a harmadik rész is tartogat még meglepetéseket a számomra.
Az írónő stílusát az előző részben meglehetősen csiszolatlannak éreztem, amely
érzés néhol most sem maradt el, bár már sokkal kiforrottabbnak és
gördülékenyebbnek hatott az írása. De igazából mindez
engem egy cseppet sem érdekelt, mert Fiona Paul ismét olyan hangulatot tudott
teremteni, hogy őszintén sajnáltam, hogy a könyv végére értem, mert olyan szívesen bolyongtam volna még Firenze utcáin nézelődve, hogy a felsőbb
osztálybeli hölgyek milyen ruhát hordanak, és olyan szívesen olvastam volna
a titkos táncestekről és leskelődtem volna torkomban dobogó szívvel az Örök Rózsa
rendjének gyertyafényes bizarr találkozóin. Olyan szívesen olvastam volna még Cass
és a szolgálója irigylésre méltó baráti kapcsolatáról, és Cass érzelmeinek
változásáról Luca irányában.... Jesszusom, de szívesen olvastam volna még tovább minderről!
Bevallom én soha nem szívleltem Falcót és ez most sem volt
másképp. Szerencsére most megpördültek kicsit az érzelmek a könyvben és Cass kevésbé
koncentrált a fiúra, inkább Luca körül jártak a gondolatai, ami engem
határozott megnyugvással töltött el. És
bár Falco még midig erősen jelen van a regényben, mégis úgy érzem, hogy Lucanak
nagyobb esélye van Cass-nél, mint ennek a kis festőcske ficsúrnak. (De ha netalántán
a harmadik részben megváltozik mindez , akkor én nagyon csúnya dolgokat fogok mondani.) Egyébként Luca csak a könyv elején és végén volt fizikailag is jelen egy-egy rövid eseménynél, ennek ellenére én mégis végig úgy éreztem, hogy aktív részese a cselekménynek, úgyhogy le a kalappal az írónő előtt, hogy ilyen zseniálisan tudta megoldani mindezt.
![]() |
A legszebb külföldi borítók. |
Imádtam ezt a rész, melynek köszönhetően az Örök Rózsa titkai az egyik kedvenc
sorozatommá vált. A rejtélyek valóságosak benne, a szereplőkért pedig szívből lehet
izgulni és aggódni, és nem elhanyagolandó tény, hogy a hangsúly még mindig a
nyomozáson van és nem a szerelmi háromszögön, mely utóbbi persze bonyolítja a
dolgokat, de soha nem veszi át az irányítást.
Az író a könyv végén is tartogatott még meglepetéseket a számomra, amitől bizony a szívem szakadt meg, magával ragadó volt
és döbbenetes, úgyhogy mindenképp szükségem van az utolsó részre, amire sajnos még nagyon
nagyon sokat kell várnom.... Csak a jóég tudja, hogy hogy fogom én addig kibírni.
Kiadó: Gabo
Eredeti cím: Belladonna
Sorozat: Secrets of the Eternal Rose
Fordította: Tóth Gizella
Oldalszám: 396
![]() |
Fiona Paul |
Eredeti cím: Belladonna
Sorozat: Secrets of the Eternal Rose
Fordította: Tóth Gizella
Oldalszám: 396
Luca és Falco személye meglehetősen megosztja az angol/amerikai olvasótábort is, ki az egyik, ki a másik mellett kardoskodik. Csak annyit tudok spoilerezni, amennyit a GR-en is írt az egyik előolvasó: akár Luca, akár Falco rajongója vagy, elégedett leszel a befejezéssel. :)
VálaszTörlésAkkor nemigen hittem, és a Harry Potter óta ez volt az első olyan könyv, ahol azt mondtam, nem bírom ki a megjelenésig, és épp csak a küszöböt nem rágtam türelmetlenségemben.
Örök hála a Gabo Kiadónak, hogy enyém lehetett ez a sorozat! <3
Mázlista!!!! :D
VálaszTörlésAzért ha a végére érsz, majd kérek egy kis beszámolót.