2016. szept. 27.

Baráth Katalin: Arkangyal éjjel

Nagy izgalommal vettem a kezembe a könyvet, mert már annyi szép és magasztaló kritikát olvastam róla, hogy irtó kíváncsi lettem rá, de be kell valljam, hogy én kissé csalódott vagyok.

Tovább olvasom

3 megjegyzés:

  1. Hmm... kíváncsivá tettél-) és csak gyűlnek, gyűlnek...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ó, ha az én kívánságlistámat látnád! Ha száz évig élnék, akkor sem érnék a végére. :)
      És örülök, hogy felkeltettem az érdeklődésedet, ha esetleg majd olvasod nagyon kíváncsi lennék a Te véleményedre is. :)

      Törlés
    2. Én is beleolvastam az elejébe, de bevallom, letettem. Szerintem a csajszi egyszerűen pszichopata volt, azokat meg nehezen viselem.
      Pedig nem az erőszakkal van bajom, harcművészkedtem is, nem az a tipus vagyok aki egy pofontól sírva fakad (max.nagyobbat akar visszaadni) de ez akkor is tömény volt....
      És igazad van ezt nem kívülről kell megoldani, hanem az éritnettek mindent elviselő áldozati magatartását kéne megváltoztatni.
      Kicsit ilyenkor olyan érzésem van, hogy az írónő valami traumát akar kiírni magából és éppen démonizálja a pasikat.

      Törlés