Teljesen véletlenül bukkantam erre a könyvre, miközben egy olyan izgalmas és romantikus regény után kutattam, amely nem a mai korban játszódik. A könyv fülszövegét elolvasva azt mondtam magamban, hogy ez nekem pont jó lesz, és így is lett.:))
A történetet az író az 1851-ben rendezett első londoni világkiállítás történelmi eseménye köré szövi. A regény főszereplője Emily Paxton, akinek édesapja - Joseph Paxton - nevéhez fűződik a világkiállításra épített Kristálypalota tervének elkészítése és kivitelezése. Paxtont a Kristálypalota megépítéséért 1851-ben lovaggá ütötték. Számos szereplő a regényben valós személy, akiknek sorsát a szerző csupán csak összekapcsolta a kor történelmi eseményeivel.
Főhősnőnk apja devonshire-i hercegének kertésze, aki szakmájában igen elhivatott. Kedvenc gyermeke Emily, aki munkájában a jobb keze. Az apa és lánya kapcsolata kezdetben nagyon erős és kiegyensúlyozott. Emily csodálja apját, aki azt vallja, hogy ahhoz, hogy a természet egyensúlya fennmaradjon, a nagyoknak ki kell szorítani a kicsiket, és az erőseknek pedig a gyengéket. Ugyanez volt a szemlélete a társadalomra nézve is. Emily elfogadja mindezt egészen addig, amíg nem találkozik gyerekkori barátjával Victorral, aki a munkásosztályból való és aki miatt képes volt ott hagyni a jó módban élő családját. Amikor Emily a saját bőrén tapasztalja, hogy az elszegényedett proletárok élete milyen nehéz és milyen igazságtalanul kihasználják őket, Victorral együtt harcolni kezd a munkások jogaiért. Ekkor már világossá válik számára, hogy a társadalom két részre oszlik, „kalács evőkre” és „karórépa evőkre”.
A történet elején nem igazán éreztem szimpatikusnak az elkényeztetett Emilyt, aki mindent megkapott a szüleitől. Amikor Victor elviszi őt arra a helyre, ahol az édesanyjával együtt többed magukban laktak hihetetlen szerencsétlen körülmények között, akkor Emily a látványtól megrémülve, hanyatt-homlok haza menekült. Itt hiányoltam Emily részéről némi belső vívódást vagy legalább egy kis sajnálatot vagy együttérzést a szegények iránt. Hiszen felkavaró lehet egy fiatal lánynak szembesülnie azzal a mocsokkal, ami az ő habos babos életén kívül van. De ezen ő egy percig sem agyalt, épp ezért itt nem igazán éreztem hitelesnek a karakterét. De a történet további részében Emily jelleme megváltozik és a vele szemben támasztott aggályaim teljesen okafogyottá váltak. Nem csalódtam benne.
A regény segítségével betekintés nyerünk arról a politikai és társadalmi küzdelemről, melyet az angol munkásosztály a tőkések ellen folytatott. Tiszta képet kapunk a viktoriánus Londonról, a jólétről és a nyomorúságról. A regényben a két osztály megtestesítője Emily apja és Emily szerelme, akik mindketten a jobb jövőért harcolnak. A szép szerelmi történet mellett a regény izgalomban is bővelkedik, amikor a szerző a Kristálypalota elleni merénylet elkövetésének eseményeiről ír a történetbe. Sajnos a könyv fülszövege a kelleténél többet árul el, de mivel közel nem írja le azt a rengeteg eseményt és izgalmat, amit a regényben olvastam, így ez megbocsátható.
Igazán nagyon tetszett a könyv, már az első oldalak után magával ragadt a regény lendülete és maga a történet, ami végig fenntartotta az érdeklődésemet. Egy nagyon jól és pontosan kidolgozott történelmi hátérrel megírt művet olvashattam, amelyben az összetett és izgalmas cselekmény mellett megtalálható volt a romantika is, egy kis drámával fűszerezve.
Értékelés: 5/4.5
Én pont ilyennek képzeltem el Emilyt a regény alapján.
Kiadó: Gabo Kiadó Köszönöm nekik a könyvet!
Eredeti cím: Miss Emily
Fordította: Simon László
Oldalszám: 576
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése